Az elmúlt 15 év legjelentősebb vulkánkitörései Izlandon

A 103 ezer négyzetkilométer területű Izland az Atlanti-óceán északi részén, közvetlenül az Északi sarkkör közelében fekszik. A szigetországban vannak Európa legkiterjedtebb jégmezői, amelyek Izland területének 12 százalékát takarják be.

Dátum: 2010-04-15 22:28:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=148927
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:43:11.330237, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A sziget az Atlanti-óceán közepén húzódó hátság vízfelszín fölé emelkedő része. Keletkezése arra vezethető vissza, hogy két távolodó kőzetlemez (az eurázsiai, és az észak-amerikai) közötti hasadékon feltört a magma, és megszilárdult. A geológusok ennek tudják be aktív vulkáni tevékenységét is.

Izlandon 130 működő vulkán van, de csak tucatnyi tör ki viszonylag rendszeresen, mint például a Grimsvötn és a Hekla az ország déli részén.

Szerdán az Eyjafjallajökull jégmező tetején tört ki egy vulkán, ami hatalmas áradásokat okozott a hirtelen megolvadt nagymennyiségű jég miatt. A Reykjaviktól 150 kilométerre lévő térségből mintegy 800 embert kellett kitelepíteni.

Az alábbiakban ismertetjük az elmúlt 15 évben történt legjelentősebb izlandi vulkánkitörések történetét.

1996. szeptember 9-október 13: Izland legmagasabb (1725 méter) és legaktívabb vulkánja, a Grimsvötn lépett működésbe a Vatnajökull jégmezőn. Hozzávetőleg 500 millió köbméter lávát lövellt ki magából, vagyis ötször annyit, mint korábbi kitöréseikor 1934-ben, 1938-ban és 1983-ban.

A vulkán kráterében hozzávetőleg 9 milliárd köbméter víz halmozódott fel, ami a hegyoldalon négy méter magas zuhatagot képzett. A hullámok több hidat és egy utat sodortak el, majd a víztömeg a tengerbe ömlött. Senkinek nem esett bántódása, az anyagi kár 7 millió dollár volt.

1998. december 18-28: a Grimsvötn ismét "felébredt". Kitörése következtében 1300 méter hosszú hasadék keletkezett egy sziklafalon. A hatalmas mennyiségű víz 450 méter magasan lepte el a vulkánt, majd a víz a korábban vájt hasadékon át folyt el.

2000. február 25-március 8: a lakott területektől távoli, kősivatagos tájon emelkedő 1419 méteres Helka kitörése után tíz kilométer magas hamu- és füstoszlop keletkezett, és 4 kilométer hosszan ömlött ki láva a vulkánból. A légügyi hatóságok kiterjedt légitilalmi övezetet rendeltek el az Atlanti-óceán Izland és Skócia közötti körzetében a tűzhányó kitörésével a légkörbe került sűrű hamufelhő miatt.

2004. november 1-5: Megint csak a Grimsvötn hallatott magáról. Valószínűleg a Vatnajökull nyugati részén a jégmező alatti tó megemelkedett vízszintje által kifejtett nyomás idézte elő a vulkán kitörését. Tizenhárom kilométer magasságig lövődtek ki vulkáni anyagok.