Rekordsebességű mélytengeri áramlat
Az eddig ismert legnagyobb sebességű mélytengeri áramlatra találtak rá a kutatók a Déli-sarkvidék közelében. Az új felfedezés a szakembereket abban segíti, hogy figyelemmel kísérjék a klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatását.
Dátum: 2010-04-27 12:15:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=149516
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:46:22.534477, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
A Nature Geoscience című folyóirat legújabb számában megjelent tanulmány szerint az ausztrál és japán kutatók által felfedezett déli-sarkvidéki áramlat kulcsfontosságú szerepet játszik a globális óceáni cirkulációban, amely segít bolygónk megfelelő éghajlati viszonyainak fenntartását. A szakemberek már korábban is találtak bizonyítékot az áramlat létezésére, azonban pontos adataik nem voltak róla.
"Nem tudtuk, hogy milyen szerepet játszik a globális cirkulációban, ám most már biztosan tudjuk, hogy nagyon fontosat" - mondta Steve Rintoul, az Antarktiszi Klíma és Ökoszisztéma Központi Kutatóintézet (ACE CRC) munkatársa. A szakember szerint a most felfedezett az eddig ismert leggyorsabb mélytengeri áramlat, a maga 20 centiméter/másodperc átlagsebességével. "Ebben a mélységben, mintegy három kilométerrel a felszín alatt, ez a leggyorsabb áramlási sebesség, amellyel valaha találkoztunk és ez mindannyiunkat meglepett" - mondta Rintoul, aki egyben a tanulmány egyik szerzője.
Az áramlat több mint 12 millió köbméter jéghideg, oxigénben gazdag sós vizet szállít másodpercenként a Déli-sarkvidék térségében, majd lesüllyedve az óceánmederbe tovább folytatja útját északi irányba az Indiai-óceán déli részén elterülő Kerguelen-plató környékére, ahonnan aztán további óceánmedencék felé veszi az irányt.
"A Kerguelen-plató körüli mélytengeri áramlás fontos részét képezi annak az óceáni áramlások alkotta globális rendszernek, amely meghatározza, hogy mennyi hőt és szén-dioxidot tudnak elnyelni az óceánok" - magyarázta Rintoul. A kutatócsoport két éven át kísérte figyelemmel az áramlat sebességét, sótartalmát és hőmérsékletét. Mindehhez pedig a 4,5 kilométer mélyen fekvő tengerfenékhez erősített mérőszerkezeteket használtak.
A kutatók vizsgálatainak középpontjában az áll, hogy milyen hatással van a globális éghajlatváltozás az óceánokra. Ez pedig abból fog kiderülni, hogy a cirkuláció erőssége megmarad-e a mostani szinten, vagy érzékenyen reagál a klímaváltozásra. Ehhez pedig a Déli-sarkvidék körüli hideg és sós tengervíz sebességének és tömegének további vizsgálatai szükségesek.