A Btk. szigorítására vonatkozó javaslatok
Nem lehet eltérően szabályozni a nemzeti szocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadását - mondta a fideszes Balsai István a büntető törvénykönyv (Btk.) módosításáról szóló javaslat expozéjában pénteken az Országgyűlésben.
Dátum: 2010-05-22 10:20:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=150789
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:53:13.003374, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Balsai István közölte, hogy az indítvány - amelyet rajta kívül a fideszes Kósa Lajos, Lázár János és a kereszténydemokrata Rubovszky György jegyez - négy ponton javasolja a Btk. módosítását.
Helyreállítja a középmértékes büntetést, azzal hogy kimondja: határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabásakor a büntetési tétel középmértéke az irányadó. A javaslat értelmében a középmértéket úgy kell megállapítani, hogy a büntetési tétel alsó határához hozzáadják a felső és az alsó határ közötti különbözet felét. Azaz például a 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható cselekményeknél a büntetésnek az 5 évből kell kiindulnia - mondta.
A politikus emlékeztetett, hogy a középmértékes büntetés szabályként való alkalmazását az első Fidesz-kormány egyszer már bevezette.
Ennek kapcsán elmondta, hogy a bírók jogalkalmazók, így a javaslatot nem lehet a bírói függetlenség csorbításaként értelmezni.
A Btk. módosítására irányuló javaslat azt is tartalmazza, hogy az erőszakos, többszörös visszaesők esetében az ezt a minősítést megalapozó, személy elleni erőszakos bűncselekmény újbóli elkövetésekor a büntetési tétel felső határát a kétszeresére kell emelni.
Balsai István expozéjában arra is kitért, hogy a "három csapásként" ismert szigorítást Kalifornia állam mellett Szlovákiában is alkalmazzák. Mint mondta, ettől nem várható a közbiztonság azonnali javulása, a javaslat azonban megnehezíti a visszaeső bűnözők életét.
A "három csapás" lényege, hogy aki háromszor követ el erőszakos, személy elleni bűncselekményt, az a harmadik esetben a büntetési tétel maximumának a kétszeresét kapja, s ha ez meghaladja a 20 évet, akkor ténylegesen életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia a bírónak.
A fideszes politikus elmondta: javaslatuk ezen felül megteremtené a közoktatásban dolgozó pedagógusok és alkalmazottak fokozott büntetőjogi védelmét, mivel az indítvány szigorúbban büntetné a sérelmükre elkövetett erőszakos bűncselekményeket.
Szavai szerint ezt az indokolja, hogy az utóbbi időben a diákok és a szülők részéről egyre többen követtek el erőszakos cselekményeket védtelen tanárok ellen.
Balsai István kijelentette: véleménye szerint "nagyon nehéz vitatkozni" negyedik javaslatukkal, amely "a két pusztító világrendszer", a nemzeti szocialista és a kommunista rezsimek bűneinek nyilvános tagadását egyformán, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetné.
Emlékeztetett arra, hogy az előző Országgyűlés az utolsó ülésnapján fogadta el a holokauszttagadás büntethetőségét lehetővé tévő Btk.-módosítást. Ezzel szemben a jelenlegi javaslat nem tesz különbséget a nemzeti szocializmus és a kommunizmus áldozatai között.
Répássy: Indokolt a Btk. módosítása
Répássy Róbert, a Fidesz vezérszónoka elmondta, a javaslat indoklása megegyezik azzal, amit 1998-ban írtak le a középmértékes büntetés bevezetésekor, így inkább az szorul magyarázatra, hogy 2003-ban miért szüntették meg annak alkalmazását. A fideszes képviselő szerint a bírák jelenleg nem használják ki a büntetési tételkereteket és alulról indítják az értékelést.
A visszaeső bűnözőkkel kapcsolatban elmondta, hogy esetükben a duplájára nőne a felső büntetési tétel, és ha ez meghaladja a 20 évet, akkor életfogytiglani büntetést kellene kiszabni.
Szigorítaná a Fidesz a közfeladatot ellátó személyek ellen erőszakot elkövetését is, mert a mostani büntetési tételeknek Répássy Róbert szerint nincs visszatartó ereje. Elfogadhatatlan, hogy a tanárok fizikai erőszaknak vannak kitéve - mondta, hozzátéve, hogy tudják: nem csak a Btk. szigorítása a megoldás erre.
A nemzeti szocialista és a kommunista rezsimek bűneinek tagadása kapcsán Répássy Róbert elmondta, hogy a javaslat a véleménynyilvánítás szabadságát korlátozza az emberi méltóság védelmében, és ennek alkotmányosságát vizsgálni kell.