Fel kell lépni a magyarellenesség ellen

A kormány egyetlen alkalommal sem fogja szó nélkül hagyni a magyarellenességet - jelentette ki Martonyi János, a külügyi tárca várományosa az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága előtt csütörtökön. A politikus elmondta: véleménye szerint alkotmánysértő a pozsonyi parlament azon döntése, amely a magyar állampolgárságot kérelmezőket automatikusan megfosztja a szlovák állampolgárságtól.

Dátum: 2010-05-27 14:42:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=150998
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:54:20.404641, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A határon túli magyarok kedvezményes honosításáról szólva Martonyi János közölte: az elmúlt kilencven év történetében szinte példátlan, hogy egy ilyen fontos nemzetpolitikai döntést a hét közül csak egy szomszédos állam kifogásoljon. Bizottsági meghallgatásán a külügyi tárca várományosa az állam és a nemzet érdekeinek összeegyeztetését nevezte a külpolitika fő feladatának. Elmondta, hogy a kormány nemzetpolitikája egy mondatban összefoglalható: ne bántsd a magyart.

Martonyi János egyúttal sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítása nyomán "Szlovákiában ismét felszínre jött a magyarellenesség". Hangsúlyozta, hogy ez ellen fel fognak lépni, a fellépéshez azonban nemzeti konszenzus szükséges. A leendő külügyminiszter elmondta: helyesli, hogy a Magyar Koalíció Pártja a szlovákiai alkotmánybírósághoz fordul a pozsonyi parlament szerdai döntését kifogásolva. Martonyi János hangsúlyozta, a magyar állampolgárságot kérelmezőket a szlováktól automatikusan megfosztó határozat véleménye szerint - a szlovákiai nyelvtörvényhez hasonlóan - alkotmányellenes, és az 1997-es strasbourgi állampolgársági egyezményt is sérti.

Mint mondta, világos, hogy a pozsonyi törvénymódosítás egyetlen célja az volt, hogy "ellentámadást" hajtson végre a szlovákiai magyar közösség ellen. Arra is kitért, hogy aggályairól tájékoztatta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosát. A leendő kormány arra törekszik majd - tette hozzá -, hogy az ügyet nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, napirendjükre vegyék, illetve ott tartsák.

A közelmúlt ismeretében nem meglepő, hogy a szlovák politikai elit többsége ellenzi a felvidéki magyarok kettős állampolgárságát - mondta Martonyi János, hozzátéve, hogy Szlovákia a javaslattal kapcsolatban azonnal az állam biztonságáról, területi integritásáról kezdett beszélni, noha ezeket senki sem vonta kétségbe. "Mi nem beszélünk területről, emberi jogokról beszélünk" - mondta, megemlítve, hogy amíg a két állam ilyen ellentétesen közelít ehhez a témához, lesznek vitáik. "Állunk elébe" - jelentette ki.

Kovács Lászlónak, a bizottság MSZP-s alelnökének felvetésére, amely szerint a magyar állampolgárságról szóló törvény módosítását nem előzte meg érdemi konzultáció Szlovákiával, Martonyi János úgy felelt: köztudott volt, hogy a választásokon győztes pártszövetség első intézkedéseinek egyike a határon túl élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény elfogadása lesz. Hozzátette, hiába tárgyaltak volna hónapokon át, a két ország ellentétes felfogása miatt nem sikerült volna egyezségre jutni.

Martonyi János arra is kitért, hogy folytatni kell kétoldalú tárgyalásokat Szlovákiával, amint előbb Magyarországon, majd Szlovákiában is megalakul az új kormány.

Támogatta Martonyi kinevezését a külügyi bizottság

Támogatta Martonyi János külügyminiszteri kinevezését csütörtökön az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottsága. A bizottság 14 igen szavazattal, 7 nem ellenében hozta meg döntését.

Martonyi János kinevezése ellen szavaztak az MSZP és a Jobbik delegáltjai, valamint a bizottság LMP-s tagja. A külügyminiszteri poszt várományosa a tárca leendő szervezetéről közölte: a nemzetpolitika nem tartozik majd a Külügyminisztérium irányítása alá, az európai ügyeket az integrációs államtitkárság felügyeli, míg az Információs Hivatal feletti irányítási jogot a kormány nevében a külügyminiszter gyakorolja.

Martonyi János arra is kitért, hogy a külképviseletek elsődleges feladata az országkép javítása lesz, vagyis mindenekelőtt az, hogy cáfolják a Magyarországgal kapcsolatos hamis híreszteléseket. Szavai szerint munkájuk mércéje lesz, hogy ezt sikerrel teszik-e. Továbbra is hiszünk Közép-Európában - mondta Martonyi János, hozzáfűzve, szimbolikus, hogy Orbán Viktor első miniszterelnöki útja Varsóba vezet majd.

Székelyföld területi autonómiájáról szólva elmondta, ez hosszú folyamat, amelynek első lépése Románia decentralizációja lehet, amikor is Székelyföld az összes többi régióval azonos jogköröket kapna. A miniszterjelölt bizottsági meghallgatásán Kovács László volt külügyminiszter, a testület szocialista alelnöke azt kifogásolta, hogy a kormányprogram nem tartalmaz önálló külügyi fejezetet.

Martonyi János megjegyezte, a kormányprogram valóban nem foglalkozik részletesen a külpolitikával, csak megnevezi a kormány főbb céljait és értékeit. Ugyanakkor a külpolitikai stratégia részletein hónapok óta dolgoznak, és azt rövidesen nyilvánosságra hozzák - tette hozzá. Úgy fogalmazott, hogy e stratégia középpontjában az egyéni és közösségi emberi jogok tiszteletben tartása áll.

Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke arról érdeklődött: hogyan bízhatja a kormány a külügyi tárcát egy olyan személyre, aki részt vesz a - szerinte egy jól körülírható érdekkört képviselő - Bilderberg-csoport ülésein? A külügyi tárca várományosa válaszul közölte: mindössze egyszer volt jelen a befolyásos személyek - politikusok, üzletemberek - zártkörű tanácskozásán, s azt a magyar érdekképviselet szempontjából hasznosnak ítélte.

Martonyi János a jobbikos képviselőket arra intette: ha valóban a nemzet érdekeit tartják szem előtt, mérlegeljék szavaik nemzetközi következményeit, és az Országgyűlésben ne beszéljenek "zsidó világösszesküvésről". Gyöngyösi Márton erre úgy reagált: a parlamenti jegyzőkönyv tanúsítja, hogy nem mondott ilyet, szavait az Index hírportál "hamisította meg".

A meghallgatáson vita bontokozott ki az iraki és az afganisztáni politikai rendszer megítéléséről. Martonyi János elmondta, hogy Magyarország továbbra is fenntartja missziós jelenlétét mind Irakban, mind Afganisztánban, mert fel kell lépni a békét veszélyeztető fundamentalista törekvésekkel szemben. A jobbikos Gyöngyösi Márton - a nyolcvanas években szerzett tapasztalataira hivatkozva - azt mondta: Szaddám Huszein rezsime nem volt fundamentalista, sőt, szinte "liberálisnak" mutatkozott. Martonyi János szerint ezt a diktatúra által kivégzett több ezer ember hozzátartozói másképp ítélik meg.

A bizottság LMP-s tagjának kérdésre Martonyi János elmondta: Magyarország célja, hogy 2012-13-ban az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagja lehessen. A közelmúltban bezárt külképviseletekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a magyar diplomácia takarékossági okokból nem a bővítés időszakát éli, így rövid távon óvatosnak kell lenni a követségek és konzulátusok újranyitását illetően. Martonyi János kinevezését - egy ellenszavazattal - csütörtök reggel a nemzetbiztonsági bizottság is támogatta. A leendő külügyminisztert délután az európai ügyek bizottsága hallgatja meg.