A lakosságszámhoz kell alakítani a rendőrség létszámát

A lakosság számához és a népsűrűségéhez kell igazítani a rendőrkapitányságok létszámát - válaszolt képviselői kérdésre Pintér Sándor kijelölt belügyminiszter a nemzetbiztonsági bizottság csütörtöki budapesti ülésén.

Dátum: 2010-05-27 17:10:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=151010
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 10:54:24.526222, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

A belügyi tárca vezetői posztjának várományosa a kinevezés előtti meghallgatásán egy kérdésre válaszolva kifejtette: vannak olyan területei az országnak, ahol "túlszolgálat" van, azaz több a rendőr, mint a szükséges. felidézte: 1992-1993 között az Országos Rendőr-főkapitányságon egy tanulmányt készítettek, amely megállapította, hogy a rendőri létszámot a legjobb a lakosság létszámához és a lakosság népsűrűségéhez alakítani.

Ezt a tanulmányt most felújították, és ennek az elvnek a figyelembe vételével kell újra elosztani a megyei rendőr-főkapitányságok és a 152 rendőrkapitányság létszámát - jelentette ki a bizottság ülésén a belügyminiszter-jelölt.

Felhívta a figyelmet arra: a lakosságszám és lakosság-sűrűség határozzák meg elsősorban a bűncselekmények elkövetésének helyszínét, egy adott terület bűnügyi fertőzöttségét.

A KDNP-s Földi László kérdésére, hogy miként képzeli ez 3.500 rendőr munkába állítását, emlékeztetett rá: 1998-ban, amikor átvette a Belügyminisztérium irányítását, jelentős rendőrhiánnyal küzdöttek, de 2002-ben, amikor átadta, az iskolából kibocsátott állomány "létszám feletti" volt, azaz fel lehet tölteni a rendőrségi státusokat. Közölte: reményei szerint négy év alatt ismét el lehet oda jutni hogy "a kontraszelekció leküzdésére alkalmas" létszámtöbblet legyen a rendőrségen.

Hangsúlyozta: az viszont, hogy az utcán több rendőr legyen, hamarabb elérhető cél. Mint mondta, nem új emberek felvételével kívánja ezt megoldani, hanem - a társszervek segítségével - a meglévő állományt a legveszélyeztetettebb területekre vezénylésével.

Példaként említette a Készenléti Rendőrség állományát, mint amit tartósan át lehet vezényelni a vidék egyes területeire, ahol a rendőrhiányra vezethető vissza a tulajdon elleni szabálysértések elkövetése. De - jegyezte meg - az irodákban ülőket is a közterületre vezényelhetik, annak érdekében, hogy több rendőr legyen az utcán és vegyen részt a bűnmegelőzésben.

Hangsúlyozta: "igazságos elosztást" szeretne, hogy ne legyenek közbiztonságilag privilegizált területei az országnak, de ez nem azt jelenti, hogy ahol most jó, ott le kell rontani a közbiztonságot, hanem fordítva, a jelenlegi legmagasabb szinthez kell csatlakoztatni a többi területet.

Arra a felvetésre, hogy hamarosan Románia is tagja lesz a schengeni övezetnek és ott megszűnik a határellenőrzés, hangsúlyozta: minden egyes kiképzett határőrre, rendőrre szükség van. Azt szeretné, ha rendőrségi szolgálatban maradnának és a közrend, közbiztonság fenntartásában vennének részt azok, akik jelenleg a román határ őrizetében vesznek részt.

Célszerű a tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással büntetni

Célszerű lenne a tulajdon elleni szabálysértéseket egyes esetekben a jelenlegi pénzbírság helyett elzárással büntetni - mondta Pintér Sándor belügyminiszter-jelölt kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában csütörtökön.

A belügyi tárca várományosa reggel már beszámolt elképzeléseiről az emberi jogi bizottság előtt, és még a nap folyamán meghallgatja az alkotmányügyi valamint a honvédelmi és rendészeti, pénteken pedig az önkormányzati bizottság.

A jelölttől Tóth Gábor (Fidesz), aki egyúttal Bag polgármestere is, kérdezte, hogy mit kíván tenni a tulajdon elleni szabálysértések számának csökkentése érdekében. A belügyminiszter-jelölt kifejtette: jelentős szakmai kihívást jelentenek a tulajdon elleni szabálysértések, főleg az ország északi-északkeleti részén rontják a lakosság közérzetét, ezért tervezetet dolgoztak ki arra, miként lehet ezt megelőzni.

Felhívta a figyelmet arra: korábban problémát jelentett, hogy a feljelentést és a szabálysértés elbírálását a jegyzőkre bízták, akik nem tudtak ezekben az ügyekben megfelelően eljárni. Tavaly azonban a felderítést a rendőrség hatáskörébe utalták, de "ez kevés".

Hozzátette: a tulajdon elleni szabálysértéseket jellemzően azok követik el, akik szociális segélyből élnek, nincs megfelelő megélhetésük. Ha rájuk pénzbírságot szabnak ki, elvonják a pénzt a családtól. Az állam pedig tulajdonképpen "egyik zsebéből a másikba" teszi a pénzt és nem lesz visszatartó ereje. Vagy esetleg további tulajdon elleni szabálysértést követnek el, hogy megszerezzék a pénzbírságra valót.

"Meggyőződésem, hogy ezen változtatni kell, meggyőződésem az, hogy ezekben az esetekben a tulajdon elleni szabálysértéseket elzárással kell sújtani" - mondta. Ezeket az elzárásos ügyeket a rendőrségi szabálysértési előadó nem bírálhatja el, ezért alkotmány- és törvénymódosítás szükséges.

Ha csak a törvényt módosítanák - fejtette ki - és a bíróságokat terhelnék ezekkel a cselekménysorozatokkal, akkor a bíróságok "belefulladnának" a 80-100 ezer ügy elbírálásába. Ezért szükséges az alkotmány módosítása is, hogy a bírósági titkárok eljárhassanak ezekben az ügyekben.

Mint mondta, a bírósági titkárok jogvégzettek, szakvizsgával rendelkeznek, nagyobb szakértelemmel bírálnák el az ügyeket és egyúttal elősegítené a bírósági titkárok fejlődését is, hiszen megtanulnának tárgyalást vezetni és a döntést meghozni. A jelölt ehhez a módosításhoz kérte a bizottság támogatását.

Arra a kérdésre, figyelembe veszik-e majd az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) véleményét a javaslatról, kifejtette: kikérik az OIT véleményét és a testület nemleges véleményét is figyelembe fogják venni. Mint mondta, szeretné, ha ebben a kérdésben társadalmi konszenzus alakulna ki.