A Sinn Fein és az SDLP támogatja a népszavazási javaslatot

Az északír katolikus lakosságot képviselő legjelentősebb politikai erők, a Sinn Fein és a Szociáldemokrata és Munkáspárt (SDLP) támogatásukról biztosították azt a javaslatot, hogy egy év múlva Észak-Írországban rendezzenek népszavazást az Ír Köztársaság és a Nagy-Britanniához tartozó Ulster egyesítéséről.

Dátum: 2002-03-11 18:05:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=791
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-04 17:20:46.467821, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Az SDLP vezetése üdvözölte David Trimble északír kormányfő kezdeményezését, mondván: egy ilyen referendum jó fokmérője lenne a közvélemény hangulatának. Mitchel McLaughlin, a Sinn Fein elnöke választási trükknek minősítette ugyan az északír kormányfő javaslatát, de úgy vélte, a népszavazás kiírásával megkezdődhetne a nyílt vita a protestáns pártokkal az egységes Írország létrehozása útjában álló fontos kérdésekről.

A váratlan kezdeményezéssel David Trimble északír kormányfő, az Ulsteri Unionista Párt (UUP) vezére állt elő szombaton pártja politikaformáló testületének, a nagytanácsnak belfasti ülésén. Indítványa szerint a jövő év májusában megtartandó északír nemzetgyűlési választásokkal egy időben a lakosságnak véleményt kellene mondania az ír sziget egyesítésének kérdéséről is. Ez az egységes ír állam megteremtéséért harcoló ír köztársasági mozgalom és annak politikai szárnya, a Sinn Fein párt első számú célkitűzése.

Trimble kezdeményezése a nagypénteki egyezményt aláíró valamennyi felet, a brit kormányt is meglepte. London egyelőre nem nyilatkozott a javaslatról, s közölte: csak alapos konzultációk után foglal állást.

Az Észak-Írország békéjét megteremtő nagypénteki békemegállapodásban az ír köztársasági mozgalom lemondott arról, hogy fegyverrel harcol Észak-Írország és Írország egyesítéséért és elkötelezte magát amellett, hogy csak a tartomány lakosságának jóváhagyásával változtatható meg Észak-Írország hovatartozása.

Az UUP tanácskozásán elmondott szombati beszédében Trimble úgy vélte, hogy a népszavazáson a lakosság elveti az Írországhoz való csatlakozást, és ezáltal hosszú évekre "jegelhető" lesz a probléma újbóli felvetése.

Észak-Írországban utoljára 1973-ban tartottak népszavazást az Írországhoz való csatlakozásról, amit akkor a protestáns többség elvetett. A katolikus lakosok lélekszámának gyors ütemű gyarapodása miatt mára jelentősen megváltozott a hagyományosan kétharmad-egyharmad protestáns-katolikus arány, a legutóbbi népszavazás szerint jelenleg ez 55-45 százalék, és tíz éven belül a katolikusok lesznek többségben. Ha most tartanának népszavazást a kérdésről, és az elutasító lenne, minimum hét évig biztosítva lenne, hogy Észak-Írország Nagy-Britannia része marad.