Kártérítést kapnak a rendőrök?

Révész Máriusz szerint meg kellene fontolni a székházostromkor megsérült rendőrök kártalanítását, mert nem tehettek róla, hogy megfelelő védőfelszerelés nélkül vezényelték ki őket az MTV épületéhez 2006 szeptemberében. A 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes tagja ezt a testület hétfői ülésén vetette fel. A Rebisz akkori parancsnoka bocsánatot kért azoktól, akik vétlen sérültjei voltak az eseményeknek.

Dátum: 2010-09-20 12:09:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=152974
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 11:05:14.342280, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Dobozi József bejelentette: a nyilvánosság előtt szeretne bocsánatot kérni azoktól, akik önhibájukon kívül, vétlenül sérültek meg a televízió székházánál.

"Voltak egyedi esetek, melyekre nincs sem emberi sem szakmai magyarázat" - tette hozzá a rendőri vezető.

Azzal a kérdéskörrel kapcsolatban, hogy az intézkedő rendőrökről a rendőrségi törvény és az Alkotmánybíróság egyértelmű állásfoglalása ellenére, miért hiányoztak az azonosítók, Dobozi elmondta: a gyakorlóruhákon nem volt hely azok elhelyezésére, de október 23-a után intézkedett, hogy a sisakokra jól láthatóan fessék fel az azonosítókat.

A rendőrtábornok elmondta: a tévészékház ostromának napján, 2006. szeptember 18-án tartott vezetői értekezlet alapján világos volt a számukra, hogy miért gyűlt össze a tömeg a Kossuth téren. Hozzátette: akkor nem volt tudomása arról, hogy petíció átadását tervezik. Mint mondta, ő csak a késő esti órákban értesült arról, mi is történik a televízió székházánál. Leszögezte: ő maga a tárgyalás híve, szerinte beszélni kellett volna a demonstrálókkal.

Révész Máriusz a két legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a Rebisz parancsnokát kétórás késéssel, este 10 óra helyett éjfélkor értesítették arról, hogy a tévészékház előtt elfajultak az események, továbbá, hogy ennek nem is lett következménye, Dobozi nem kezdeményezett fegyelmi vizsgálatot.

Kérdésre válaszolva elmondta: Gyurcsány Ferenc akkori kormányfővel nem találkozott és nem beszélt, Petrétei József igazságügyi és rendészeti minisztererrel pedig egyszer találkozott, de tőle sem kapott utasítást.

Révész Máriusz a bizottsági ülés szünetében Baka András vasárnapi, MTI-nek adott nyilatkozatával kapcsolatban újságíróknak azt mondta: ő volt az, aki kritikát fogalmazott meg a bírósággal szemben és ezt a véleményét fenntartja. A Legfelsőbb Bíróság elnöke szerint nem fogadható el, ha parlamenti vizsgálóbizottság konkrét bírói döntéseket kíván felülvizsgálni és egyes bírákat felelősségre vonni, ez az igazságszolgáltatás függetlenségét csorbíthatja. Révész Máriusz szerint azonban kérdéseket vet fel, ha 141 bírósági döntésből 137-et a másodfokon eljáró tanács megváltoztat, szerinte indokolt lett volna ha a bíróság maga vizsgálja ki a történteket.

A bizottság a délutáni órákban folytatja a meghallgatásokat, többek között Szabó Máté ombudsmant is várják a testület ülésére.

Az emberi jogi bizottság "A 2002 és 2010 között és különösen 2006 őszén az állam részéről a politikai szabadságjogokkal összefüggésben elkövetett jogsértéseket vizsgáló" albizottsága május 20-án jött létre. Az ellenzék három pártja közül kettő részt vesz az albizottság munkájában, Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) a testület egyik alelnöke, továbbá Morvai Krisztina, a párt Európa Parlamenti képviselője is rendszeresen részt vesz az albizottság ülésein. Továbbá az LMP delegált képviselőt a testületbe, ugyanakkor az MSZP bojkottálja az albizottság munkáját.