2007_09_10_1558_NRE_IvanLaszlo.wmv

Köszönöm szépen!

Tisztelt Elnökasszony, tisztelt Országgyűlés kedves képviselőtársa!

Hálás vagyok miniszterelnök úrnak azon javaslatára, zsavaslatáért,

mi szerint egyenes beszédre van szükség.

Én azt hiszem megpróbálok egyenesen beszélni.

Szembe kell néznünk azokkal a tényekkel, melyek jelzik,

hogy egyszerre idősödünk és fogyatkozunk.

A születéskor várható élettartamunk jelentősen elmarad a nyugat-európai országokétól,

és évtizedeken át alacsony élet színvonalat biztosító keresetek után

a nyugdíjbiztosítási befizetések folyamatosan alacsonyabbak voltak,

és nem képeztek garantált alapot a későbbi nyugdíjasok és idősek fenntartható életminőségéhez,

aktivitásához és nemzedéki esélyegyenlőségéhez,

jobban mondva esély közeliségéhez.

Ugyanakkor átláthatóbb, kiszámíthatóbb volt szűkösségével és szerény lehetőségeivel együtt is.

Az 1999-es változásokkal, az EU-hoz való csatlakozásunkkal,

a társadalmi gazdasági kényszerítők minden előkészítés nélküli kockázataival,

a munkanélküliséggel és inflációval,

az uniós tagság mellett is kérlelhetetlen szegénységgel, a családok,

közösségek széthullásával nem csak gazdaságunk,

hanem szolidáris értékeink is súlyosan károsodnak,

nem is szólva morális és spirituális veszteségeinkre.

Lényeges változások mennek végve nemzedékeink között,

kielégítően működő transzfereink irányában.

Az idősek és fiatalok között tradicionálisan kialakult támogatások, anyagi transzferek,

ahogy mondjuk irányt váltanak.

És a nemzedéki bizalom és támaszerők,

a valakihez valamihez és valóvá tartozás biztonsága látványosan sérül napjainkban.

Elbizonytalanodás, ellenségesség, szenftelenség,

a kapcsolatok érzelmi elszürkülése okoznak bizalom és támaszvesztést.

Mindez fokozódóan meríti ki a társadalmi, emberi erőforrásokat.

A rendszer zavara minden szinten tetten érhető.

A gazdaság teljesítő képessége csökken.

A társadalmi feszültségek rólmosan fokozódnak.

Előtérbe kerül a kikiggyőzle, az energiaemésztő, szelektáló versenyeztetés,

a valóságtól vejtőzködő és kettős könyvelésű, hatalmi, diktatorizmus, kabinettkoncentráció,

ellenségkereső és felelősséget áthárító kormányzati attitűd, klientúrával és látványpolitizálással.

A személyes és közösségi értékmotivációk helyett

silány túlélési taktikák árasztják el a közéletünket.

Sajnálatos hazugságokkal, hatalmi fenyegetésekkel,

megélhetési zsarolásokkal és bűnözéssel.

Az elmélyülő válságközeli jelenségek elérték a nyugdíjasok és idősek biztonságát is.

Az idős nemzedék történelmi stabilitása ramlik, ereje gyöngű, anyagi tartalékai csökkennek.

Magukra maradnak, elhanyagolódnak, tájékozódásuk és tájékoztatásuk beszűkül.

és úgynevezett média manipuláltaká válnak,

civil szerveződéseik nehezen küzdenek meg a valós szegényedés és a hosszú távra célzó,

hurráoptimista, gyorsfordulatos demagógia ellentmondásaival.

Megélhetésük romlása, az egész társadalom jelentős kockázata,

kihat a jelen és jövő fiatal nemzedékeire.

Az álszocialista neokapitális hibrid kormányzás

gyakorta tévesztette meg a nyugdíjasokat és időseket.

Ígérgetésekkel, gagyi ajándékokkal és jól szervezett látvány politizálással,

műklis összejöveterekkel és így tovább.

Rászorultságukat, kiszolgáltatottságukat és függőséget riogatásokkal, ellenségkereséssel,

valamint túlnyugtató frázisokkal kívánják édesíteni.

Tények!

Népességünk egyharmada valamiféle nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesül.

Egyharmaduk a magyar hárommillió szegény táborhoz tartozik.

Az 1.600.000 öregségi nyugdíjas közül 80.000 ember ugyancsak 50.000 forint alatti nyugdíjat kap.

Nyugdíjasaink és időseink között meghatározzan több a súlyos,

akú és krónikus beteg és a korcsoportos elhalálozás,

mint a lajtától nyugatra,

a szegénységről nem is szólva.

Ismert, hogy szerte a világban nem találunk biztonságos és problémalentes nyugdíjrendszer.

A befizetések és kiadások között nyílik az olló,

mi több korhatáremelésekkel, kiegészítő biztosításokkal, életúti,

takarékossági módszerekkel próbálkoznak mérsékelni a problémákat.

De azok az országok a második világháború után másféle

gazdasági társadalmi fejlődésen mentek keresztül,

és a megélhetésük összükséges feltételeket saját szocializálásukkal biztosították.

Nemzedékről nemzedékre beépítve életmódszereiket.

A tartalékok kimerülésében vannak a problémák.

És most befejezésképpen engedjék meg, jelezzem, hogy 2007.

szeptember, illetve augusztus 29-én elkészíthetünk egy törvényjavaslatot.

Ezt a törvényjavaslatot szeretjük mondani.

De haladjon, frakcióvezetőjárások, meg kell, hogy szakítsam, nyilvő tisztelettel.

A MSZP frakcióveszőjön azonban nem sikerült ezt biztosítani,

és most benyújtottuk a mai napon.

Kérem a támogatásukat!