2007_09_10_1621_INT_MolnarAgnes.wmv
Videó9:35Gépi leirat, 144 mondat3 beszélő
Adatlap
KCMDB № 1115Reform-ámokfutás csecsemő áldozatokkal?
Erről írtak · 2007. szeptember 10.
"Reform-ámokfutás csecsemő áldozatokkal?" címmel nyújtott be interpellációt Horváth Ágnesnek Molnár Ágnes.
- Cím
- 2007_09_10_1621_INT_MolnarAgnes.wmv
- Dátum
- 2007. szeptember 10.
- Forrás
- fidesz.hu archívum
- Eredeti cím
- www.fidesz.hu/letoltes.php?letoltesid=1789
- Cikk
- Reform-ámokfutás csecsemő áldozatokkal?
- Leirat
- gépi, 144 mondat, 3 beszélő
- Hossz
- 00:09:35
- Felbontás
- 320 × 240
- Fájl
- 1115.mp4
Leirat
Köszönöm a szót elnök úr, tisztelt ház, tisztelt miniszterasszony!
A gyermekegészségügyi ellátás lehetőségei hazánkban évről évre rosszabbak.
A Gyurcsány kormány nagy csinnadratával hirdette meg 2005-ben közös kincsünk a gyermekprogramot,
mely az újszülöttek életminőségének javítása a
koraszülöttek arányának csökkentése érdekében született meg.
A valóságban a programot két éve lényegében altatják,
miközben az ellátórendszer lassan kimúlik.
Az utóbbi időben a gyermekegészségügyből történő pénzkivonás lesújtó mértékű.
Az elbocsátott dolgozók, a csökkenő ágyszámok,
az alacsony súlyszámok és a teljesítmény volumen korlátok miatt az intézmények ellehetetlenültek.
A gyermekklinikák legtöbbje az orvosegyetemek vesztességet termelő fekete bárányába vált.
Néhány éve hazánkban még hét önálló gyermekkórház látott el aktív betegeket,
ma már csak kettő.
Így az erős gyermekellátó központok helyén ma egy szétszabdalt, meggyengített intézmények állnak.
A rendszer szinte már csak a gyermekorvosok és az ápolók áldozatos munkája tartja egyben.
Ki tudja meddig?
Ennek tükrében szeretném felhívni a figyelmet arra,
hogy hazánkban az előző évhez képest az elmúlt hat
hónapban először emelkedett a csecsemőhalálozások száma,
több mint 8%-kal több csecsemőhalt meg,
mint tavaly ugyanebben az időszakban.
Minden mellett a koraszülött ellátás is szervezetlenné vált.
Ez szomorú adatok háttereben minden bizonyjal a
kormányzati intézkedések által kiváltott bizonytalanság,
szervezetlenség és sok esetben a rendszer működés képtelensége áll.
Miniszter Asszony, Önök a kórházi rendszer leépítésénél nem voltak tekintettel a gyermekekre.
Megszüntették a Söpmérei Anyavédelmi Központot, Szabolcs utcai kórházat,
Margit kórházat, Svábhegyi kórházat, Budai gyermekkorházat,
A sote gyermekgyógyászati ágyszámát 10 a helypárkórházét,
20 a betesdagyermekkórházét pedig 25%-kal csökkentették.
Sajnos jelenleg az újszülött,
köztük a koraszülött csecsemék egészséggyűjellátása nem
minősül sürgőségi feladatnak az erre fordítható pénz,
az úgynevezett volumenkorlátozás miatt 20-25%-kal kisebb,
mint egy évvel ezelőtt.
Tisztelt miniszterasszony, sűrdős változásra van szükség.
A kisbetegek biztonsága érdekében az intézményi teljesítmény
volumenkorlátot azonnali hatájjal meg kell szüntetni,
a gyermekintenzív ellátáshoz önálló területi ellátási kötelezettségnek kell kötődnie.
Sajnos úgy tűnik, a gyurcsánykormány nem képes a magyar gyermekellátást tudatos építésére,
gyors és hatékony intézkedések nélkül, pedig katasztrófa,
ha a helyzet fog kialakulni.
Kérdezem miniszterasszonytól, hogyan lehetséges,
hogy önök az újszülöttek életminőségének javítását a koraszülések számának csökkenését ígérték,
de éppen ennek az ellenkezőjét teszik,
felelősnek érzi-e magát és kormányát a csecsemőhalálozási adatok emelkedése miatt,
és mit kívánnak tenni a koraszülött csecsemők érdekében?
Várom megtisztelő válaszát.
Köszönöm.
Köszönöm
szépen!
amelyeknek soha többé nem lesz módjuk valóra válni.
Úgy gondolom, hogy ez az a megközelítés, amelyel szemléve kell,
és kellő súlyán tudjuk tekinteni a csecsemőhalandóság mértékét.
Mindent el kell követnünk annak érdekében,
hogy a csecsemőhalandóság csökkenjen Magyarországon,
hiszen még jelenleg is meghaladja az unió átlagát.
80-ban 2,32% volt, rendszerváltáskor 1,48%,
2000-ben a Fidesz kormány idején 0,92%
és mára 0,52%-ra csökkent a csöcsömőhalandóság,
de még mindig elmaradunk sajnos az unióértékétől.
Mindennek alapvetően az az oka,
hogy elérhettük ezt a csökkenést,
hogy sikerült kialakítani a szülészetek,
csöcsömőgyelmek gondozó osztályok olyan országos hálózatát,
illetve a védőnői hálózatot,
amely megfelelő ellátást nyújt.
Ugyanakkor nem feledkezhetünk el arról,
hogy a 70-es évek elején a ratkókorszak gyermekeinek szülőképes korbeérése kapcsán nagyon nagy,
sokkal magasabb volt a születésszám.
A mai 100 ezer körüli születésszám bizony nem indokolja ugyanannak a szerkezetnek a fenntartását.
Csak tájékoztatnám képviselő azt mondja,
hogy 2005-2006-ban 97 darab szülészeti osztályon zajlottak szülések.
Ezek közül osztályonként évi átlagban 600
alatti őszülött született 35 darab kórházban.
19-ben napi egy újszülött sem született.
Nem volt tehát biztonságos az ellátás.
További problémát jelentett, hogy ezeken az osztályokon nem elég,
hogy ilyen kevés újszörött született,
de vállalták a komplikáció, komplikált szüléseket is,
ami szintén hozzáállált a statisztikánk romlásához.
Ez volt az a helyzet, amit orvosolni kellett.
Ma
elegendő szülőágy van ahhoz,
hogy mindenkinek biztonságosan legyen helye.
Budapesten 40 körüli szülőágyra napi másfél szülés jut.
A megszüntetése került szülészetek között olyan osztályok voltak,
ahol nem volt biztosítható az anya és a gyermek komplex ellátása.
Komplex ellátásról beszélek, amit kolléganőmnek nem kell magyaráznom,
hogy egy szülésnél nem csak a szülészetet jelenti,
hanem az ott lévő traumatológiát,
a sebészetet és bármely más osztályt, amire szükség lehet, akár az anya,
akár az újszülött ellátásához.
Az átszervezésnek az volt a lényege,
hogy multidisziplináris központok jöjjenek étre.
Képviselő azt mondt, azt kérném tisztelettel,
hogy ugyanannyi és ugyanolyan kritikával illesse ezen kormány,
mint bármely más kormány tevékenységét.
És azt gondolom, hogy vannak olyan statisztikai adatokkal, amelyekkel sem orvos,
sem senki nem dobálozhat könnyelműen.
Engedje meg, hogy idézek önnek Ugocsai Gyula a Császámetszés című könyvéből,
nem olyan régen jelent meg, a 118.
oldalán a 99-es és 2000-es szülészet érseményeket hasonlítja össze.
Azért idézem itt az országgyűlésbe,
mert arra vagyok büszke,
hogy 2001-ben senki nem állt fel ezeknek az adatoknak alá,
hanem értelmezte az adatokat.
Hiszen például 99-ről 2000-re a perinatáris mortalitás,
azaz a születés körüli halálozás 8,84 ezrelékről 9,71 ezrelékre nőtt,
több mint 10%-kal.
A koraszülötteknél a halálozás jelentősen nőtt.
Emellett azért mindenképpen jó hír volt,
hogy több gyerek került perinatális intenzív centrumba,
azaz kapta meg az adekvált ellátást,
és az anyai halálozás is felére csökkent.
Azért említem ezt a számot,
mert érdemes mögé nézni,
és látni az értelmét.
Kérem, hogy ne dobálozzunk statisztikákkal,
mindig értelmezzük a számokat.
Köszönöm szépen.
Megkérdezem képviselőasszonyt, hogy elfogadja a miniszterasszony válaszát.
Képviselőasszonyt életi a szó.
Köszönöm a szó, Te elnök úr, tisztelt ház, tisztelt miniszter, asszony.
Hogy értsük, miről van szó.
Az életveszélyben lévő koraszülöttek, újszülöttek és kisdedeknek,
gyermekeknek az intenzív ellátásánál az életükért küzdő orvosok
az ellátás közben az inekciók beadásakkor azon gondolkodnak,
hogy abból a teljesítmény volumen korlátos finanszírozásból, amit önök biztosítanak,
abból meggyógyíthatják-e a betegeket, vagy sem.
Erről van szó.
Ezért
kértem nagyon nagy tisztelettel,
hogy azonnali hatállyal szüntessék meg a koraszülött
sürgősségi ellátásból a teljesítmény volumenkorlától.
Hónapok óta alkalmazott teljesítmény volumenkorláttal önök
életveszélyes helyzetbe sorolták az újszülötteket és a koraszülötteket.
Miután ezt nem ígérte meg,
ezért nem tudom el...
Képviselő, a szó nem fogadta el a választ,
így kérdezem az országgyűlést, hogy elfogadja azt.
Kérem, szavazzanak.
Kimondom a határozatot, az országgyűlése a miniszteri választ 164 igen, 118 nem,
egy tartózkodás mellett elfogadta.