2007_09_10_1706_INT_NemethZsolt.wmv

Milyen változás állt be a kormány politikájában a határon

túli magyarok autonómia törekvéseivel kapcsolatban?

Cimmel képviselőt híreti a szó.

Tisztelt miniszterasszony, tisztelt elnök úr, tisztelt ház, kedves képviselőtársaim!

Kóka János augusztusi erdély látogatása során az erdély lapoknak a következő kijelentést tette,

Néhány éve valóban az autonómia és a kollektív jogok lehettek a legfontosabb kérdések.

Románia és Magyarország Európai Udiós tagsága után azonban ezek nem igazán időszerűek.

Pár nappal később Gyurcsány Ferenc is nyíltan kihátrált a

határon túli magyarok autonómia törekvéseinek támogatása mögül.

Johanna román szociáldemokrata pártelnökkel tartott

budapesti sajtótájókoztatóján ugyanis azt mondta,

a közösségi autonómia iránti törekvések ebben a régióban

az elszakadási törekvések előszobáját jelenthetik,

ezért jobb,

ha a magyar kormány nem támogatja az ilyen törekvéseket.

Emlékeztetőül Gyurcsáj Ferenc honlapján egy évvel ezelőtt 2006.

májusának végén összhangban egyébként a kormányprogrammal azt olvashattuk.

A kormány támogatja a határon túli magyarság autonómia igényeit az európai elvekkél

és gyakorlattal összhangban és az érintett ország demokratikus politikai erőivel szövetségben.

Tisztelt miniszterasszony,

tehát nem időszerű az autonómia törekvések és a kollektív jogok fölvetése.

Talán ne ismerüljünk el ennek a tárgyi vonatkozásaiban.

Aztán 1990 óta egy dologban volt még konszenzus a magyar politikai erők között,

a határon túli magyarokat illetően,

hogy nem dolgunk eldönteni azt,

hogy mi időszerű és mi nem itt Budapesten,

ugyanis ezért vannak a határon túli magyar szervezetek, hogy eldöntsék,

hogy mit tartanak és mikor időszerűnek és mit nem.

Szögezzük le tehát egy 1990 óta létező elvnek

a felrúgása Kóka Jánostak a kijelentése.

Úgy is fogalmazhatnék,

hogy egy durva beavatkozás a határon túli magyaroknak

a belügyeibe ez a magyar kormánypolitikusi kijelentés.

Világos, hogy a kormány autonómiával kapcsolatos álláspontját

tehát aktuálpolitikai érdekekhez és helyzetekhez igazítja és változtatgatja,

az autonómiakérdését tehát pusztán politikai eszköznek tekinti.

Így módon egész egyszerűen a kormány külpolitikájában káosz uralkodik,

amit tegyük hozzá az elmúlt esztendő kormányzati teljesítményének ismeretében.

Nem meglepő, miniszterasszony, kérdezem,

milyen változás állt be,

és miért a kormány határon túli magyarok autonómia törekvéseivel

kapcsolatos politikájában várom megtisztelő válaszát.

Köszönöm a szót, elnök úr, tisztelt ház.

Képviselő úr,

az interpeláció filmében szereplő

és a végén elmondott kérdésére szeretnék nagyon röviden válaszolni,

és aztán utána a részletekre.

A kormány politikájában a határon túli magyarok autonómia

törekvéseivel kapcsolatban semmifajta változás nem állt be.

Ezt egészen egyértelműen mondhatom.

Képviselő úr az interpelláció szövegében azt állította,

hogy Gyurcsány Ferenc a Zsalanával közös budapesti sajtótájékoztanó azt mondotta volna,

hogy a közösségi autonómia iránti törekvések ebben a régióban

az elszakadási törekvések előszobáját jelenthetik, jobb,

ha a magyar kormány nem támogatja,

így mondta szó szerint képviselő úr.

És hogy ez túl lenne mindenféle határon.

Én meg hadd mondjam, hogy azt gondolom,

hogy az megy túl mindenféle határon, hogy képviselő úr, ahelyett,

hogy elolvasná ennek az interjúnak,

illetőleg nyilatkozatnak a szövegét,

ha jó szándéka akarok lenni, azt mondom, hogy tévedve, hogyha kevésbé, akkor azt mondom,

hogy a torzítás szándékával fordítja meg éppen annak az értelmét, ami ott elhangzott.

Szó szerint idézném, amit akkor Gyurcsány Ferenc mondott ezen a sajtótájékoztatón az autonomiáról,

ez így hangzik szó szerint.

Az az igazság, hogy magyarként,

Magyarországról ebben nagyon könnyű állást foglalni,

mert bennünk nincsenek meg azok a történelmi, társadalmi,

politikai görcsök és félelmek,

amelyek a régió sajátos történelméből fakadóan más nemzetekben,

társadalmakban, országokban ott lehetnek.

Lehet erről nagyon világosan beszélni.

Nagyon sokak fejében a közösségi autonómia törekvések ebben

a régióban az elszakadási törekvések előszobáját jelentik,

tehát mások számára.

Természetesen mi ezt tekintetjük megalapozatlannak,

de hát nem kell ahhoz történelmi professzornak lenni, hogy értsük,

hogy melyek mozgatják ezeket a társadalmi vélekedéseket,

hogy még világosabb legyek.

Gyurcsány Ferenc azt mondta,

megalapozatlannak tekinthetjük azt a véleményt,

hogy a közösségi autonómia törekvések ebben a régióban

az elszakadási törekvések előszobáját jelentik.

Ennyit a szövegről magáról.

Hogyha a dolognak a tartalmi részéről beszélünk,

akkor még egyszer hangsúlyozom,

nem volt semmifajta változás,

és nincsen semmifajta változás.

Tehát konzekvensen azt képviseljük,

hogy elsődlegesen a határon túli magyar közösségek,

legitim képviselőiknek a joga az, hogy meghatározzák,

hogy milyen fajta törekvéseik vannak,

hogy az autonómiatörekvésekben kulturális, intézményi,

akár területi autonómiát fogalmazanak meg,

de nem szeretnénk gyámkodnie fölött,

hanem azt tartjuk fontosnak, hogy ők,

akik ismerik a helyzetek, tudják,

hogy milyen kontextusban képviselhetik ezt,

ők fogalmazzák ezeket meg.

Azt is tudjuk, hogy ezekben az országokban,

ahol demokráciák vannak a környezetünkben,

a többség és a kisebbség megállapodásának a tárgya az,

hogy milyen autonómia forma választható,

és ennek milyen jogi kerete megteremthető.

Arról attól sem lehet eltekinteni,

és nem is lenne jó eltekinteni,

hogy a szomszédos országok közül többen kormányzati szerepben volt a magyarság legitim képviselete,

illetőre kormányzati szerepben van például a mai napon is Romániában,

ami a legjobb érdekérvényesítési lehetőséget jelenti.

Még azt szeretném elmondani, hogy túlazon,

hogy természetesen támogatjuk ezeket a törekvéseket,

hogy én azért érzem veszélyesnek,

hogyha időről időre ez a vita ilyen módon éleződik ki,

és jelenik meg akár a szomcédaiink számára is olvashatóan, mert ahhoz,

hogy legyen megállapodás többség és kisebbség között,

ahhoz bizalomépítésre van szükség és együttműködésre,

és pontosan ezt a bizalmat kérdőjelezi meg, és az

együttműködést teszi még nehezebbé az,

hogyha ilyen módon élezik ki az ellenzék és képviselő személyesen ezeket a kérdéseket.

Köszönöm szépen!

Megkérdezem képviselőt, hogy elfogadja-e a miniszterasszony válaszát, képviselőt illető szó?

Hát nem nagyon fedeztem föl miniszterasszonynak a szavaiban a önkritikát.

sem Kóka, sem pedig Gyurcsány Ferencnek a szavait illetően.

Ugyanakkor azért az talán csak föltűnt miniszterasszonynak,

hogy nem a Fidesz és nem az ellenzék nyilatkozataitól

volt hangos a sajtó ezeket a nyilatkozatokat követően,

hanem nem volt olyan határon túli magyar szervezet,

amelyik ne kifogásolta volna mind Kóka,

mind Gyurcsány Ferenc szavait.

Hogyha nem lenne egyértelmű a határon túli magyarok álláspontja, miniszter azt,

hogy egy hete az úgynevezett Kismáért által elfogadott záródokumentum,

A nemzeti kisebbségek felmaradása szempontjából

elengedhetetlenül fontos a helyi kisebbségi önkormáti rendszerek,

autonómiát minél teljesebb megvalósulása.

Örülnék, hogyha ennek megfelelően nyilatkoznának a kormányzat képviselői,

és ezért nem tudom elfogadni a válaszát.

Képviselő nem fogadta el a választ,

így megkérdezem az országgyűlést, hogy elfogadja ezt.

Kérem, szavazzanak!

Köszönöm szépen.