orban_2006_04_27.wmv

Jó napot kívánok, tisztelettel köszöntöm a hölgyeket és az urakat.

Különösen, hogy sok hölgy van, mondom szomorúan,

hogy nem szeretek csalódást okozni.

Most mégis kénytelen leszek.

A frakció mindösszesen két döntést hozott.

Az első döntés, hogy fölkérte az elnököt,

hogy a jövő csütörtökön tartandó alakuló frakcióülésre,

tehát jövő csütörtökön tartandó alakuló frakcióülésre

terjesszen elő a jövőre vonatkozó politikai stratégiát.

Ez azt jelenti, hogy valamikor a jövő hét kegyén vagy szerdáján tartunk elnökségülést,

ahova én előterjesztem a jövőre vonatkozó politikai stratégiát,

az elnökség ezt megvitatja,

és az általa jóváhagyott,

kiegészített formában pedig csütörtökön a frakcióülés elé terjesztjük.

Ebből rögtön láthatják, hogy ez a frakcióülés nem az alakuló frakcióülés volt.

Különböző okokból, elsősorban a jogi természeti okokból ez nem lett volna helyén való.

Ezért az

alakulülés az jövő csütörtökön

történik meg.

Ez egyébként az alkotmányos jó neveltség szempontjából is helyes sorrend,

mert a köztársági elnököt illeti meg az első közögi aktus a választást illetően.

Ez pedig másodikán történik majd meg, amikor magához kérte,

amely időpontra magához kérte a parlamenti pártok vezetőit.

Utána tartunk egy elnökségülést,

és utána pedig egy frakció alakuló ülést.

A második döntés pedig úgy hangzik,

hogy Semin Zsoltsi jó magam,

ugyanezen a csütörtöki ülésen terjesszünk a frakció elé

a két parlamenti együttműködéséről szóló javaslatot.

A

csalódás pedig innentől kezdődik, és úgy döntöttünk,

hogy amíg ez be nem következik,

és a frakció nem dönt majd jövő csütörtökön ezekben a kérdésekben,

addig minden csak találgatás, szóbeszéd,

és etárban nem is tudunk az önök rendelkezésére állni,

csak ha már megszülettek a frakció döntések.

Legfeljebb elszenvedjük az ezzel kapcsolatos találgatásokat, meglatolgatásokat,

de ezeket befolyásolni nem is tudjuk,

és nem is akarjuk.

Most

ez a két

döntés született mindösszesen.

Az a késő, hogy ezen túl kíváncsiak-e még arra, ami történt?

Kíváncsiak.

Miután ez nem egy alakuló frakcióülés volt,

amikor személyi döntések születnek,

meg pozíciók és stratégiák,

hanem a választást értékelő munkaülése volt ez a frakciónak.

Egyetlen kérdésről volt szó,

ez pedig a választás maga.

A választás értékelése.

Ha ezt össze kell foglalnom két mondatban,

akkor a következőket tudom megfogalmazni.

Bár nagyon-nagyon sok hozzászólás volt,

ez egy nyílt frakcióülés volt,

tehát mindenki elmondhatott mindent, amit gondolt.

Technikai természetű észrevételeket, stratégiakat,

személyekre vonatkozókat, kampányra vonatkozókat, amit csak akart,

azért is tartott ilyen hosszú ideig,

sőt még két hozzászólót meg is kellett bántanom azzal,

hogy hamarabb jöttem el,

mint hogy föltették volna a kérdésüket,

mert indulnom kell mindjárt Brüsszelbe,

és ezért számukra már csak a frakcióvezető úr adja meg a választ.

Bocsánat, a kampányfőnök úr adja meg a választ.

Nos, ha összevettem magam,

akkor a következőkben tudom összegezni az elhangzottakat.

Az első dolog az, hogy megállapítottuk,

hogy az a stratégiai célkitűzésünk,

hogy a vidéki részvételt növelni tudjuk,

és ezáltal javítsuk a saját pozícióinkat is,

örömünkre összhangban egyébként a demokrácia erősödésével,

ezt a célunkat nem tudtuk valóra váltani.

Tehát a helyzet 2002-ös képest,

egy számunkra hátrányos helyzet 2002-ös képest nem változott.

A második,

hogy Budapesten ugyan történt javulás az első fordulóban leadott listás szalatok tekintetében,

de az egyéni kerületekben megszerzett mandátumokat illetően nem történt változás.

Továbbra is csak négy mandátumnyi bizalmat tudtunk egyéni kerületekben kiérdemelni Budapesten,

és ez kevés ahhoz,

hogy egy választást meg lehessen nyerni.

Elmondtam a frakciúlésen, elmondom itt is,

hogy természetesen minden a kampány során,

a kampányra való fölkészülés során,

magán a választáson elkövetett hibáért,

legyen az rossz mondat, rossz döntés, rossz technikai döntés.

Akár minden felelősség a párt élén álló,

a kampányt vezető elnököt terheli.

Ennek megfelelően persze mindenki beszélgetett arról,

hogy ki mindenki hibázott,

és érdemes is erről beszélni,

de ha felelősségről van szó,

akkor az kizárólag az elnök felelőssége.

Hiszen végül is a párt elnöke azért áll egy választási kampányban a csapatok élére,

hogy győzelemre vezesse a csapatokat,

és én nem tudtam győzelemre vezetni a csapatokat.

A következésképpen az ezzel kapcsolatos minden ügyért a felelősség a

személyes közleműködésre való tekintet nélkül a párt elnökét illeti meg.

És erről a jogomról nem is vagyok hajlandó lemondani.

Amit még többen is elmondtak, én is megismételtem,

miatt jóváhagyólag vagy egyetértőleg ismételtem meg, az az,

hogy gyengének bizonyultunk abban a munkában,

hogy az ország valóságos helyzetéről szóló információkat el tudjuk juttatni az emberekhez,

és el tudjuk mondani,

hogy valójában kampánytól függetlenül,

tehát a propagandától függetlenül mi Magyarország tényleges helyzete.

Ennek az elmondásában, ennek az eljuttatásában is kudarcot vallottunk,

és ebben gyengének bizonyultunk.

Nos, azt hiszem, hogy ennyi.

Ha van kérdésük, szívesen állok a rendelkezésükre.

A frakcióvezető személyével összefüggő minden kérdést elhalasztottunk,

tehát nem adtuk meg az esét Áder Jánosnak,

hogy hivatalosan nyilatkozzon jövőbeli szándékairól,

hanem ezt a csütörtöki frakciósra utaltuk.

Így indokolni se tudta volna,

ha akarta volna sem a döntését,

amit a nyilvánosságban ugyanismerünk,

de a frakcióval még hivatalos formában nem közölte,

és ezt legfeljebb csütörtökön teheti majd meg.

Szerintem név nélkül több olyan szemét is megemlítettek,

aki különböző hibákat vétett a kampányban.

De névvel senkit sem.

Én arra is kértem mindenkit,

hogy ha egyébként személyi szerint föl akar róni valakinek valamit,

akkor legyen kereszt, menjen oda.

Aztán tegye meg.

Tehát ezt beszéljék meg.

Ez végül egy közösség.

Nem csak plenális ülésen lehet a másikra mondani valami kedvezőtlent, sőt,

azt inkább helytelen magatartásnak gondolom, bár előfordulat,

hogy nem kerülhető meg,

de a cél mégis az volna,

hogy ne így történjen.

A helyes eljárás az az,

hogy egyébként mindenki oda megy,

és ha úgy gondol,

hogy valaki valamiben hibazott, elmondja neki.

Kedves barátom, szerintem ezért, meg ezért, meg ezért.

Ez itt egy hiba volt,

és legközel balra kérlek mindannyiunk érdekében,

hogy ezt ne tedd.

Ez szerintem a normális emberi eljárás ilyen esetekben.

Itt arra kértem mindenkit,

hogy csak az ezen túlmenő közlendőit osszak meg velünk.

Tehát, ha van olyan tanulsága egy-egy hibának, egy-egy személynek, egy-egy rossz mondatnak,

amelyek mint általánosabb érvényen is megfogalmazható,

azt érdemes most megbeszélnünk.

És a frakció nagyon derék módon,

e között a keretek között tartva folytatta le a vitát.

Egyetlen szemét kértem, hogy semmiképpen ne kiméjenek,

tehát ha meg akarják említani a nevét,

akkor föltétlenül tegyék meg.

Ez én volnék.

Az összes többi személy esetében pedig fáradjanak oda az érintettekhez,

és beszéljék meg a

dolgot.

Ezért nevek nem hangoztak el,

de én úgy értettem,

hogy a szóban forgó úrra is hangzottak el kritikai természeti megegyzések.

Erdély Péter, Színes Úrvállatok, két kérdésem lenne.

Az egyik,

hogy akkor pártelnök úrral kapcsolatban ezek szerint fogalmazódott meg kritika a frakcióülésen?

Az elején azt mondtam,

hogy én azért vállaltam ezt a munkát,

hogy győzelemre vezessem a csapatokat,

és ez nem sikerült.

Ezen túlmenően aztán nem látták szükségét a képviselőtársaim,

hogy egyébként kritikát fogalmazanak meg,

mert enni elősebb kritika nincsen.

Ezekül még előfordulhatnak esztétikai,

politikai és más természeti problémák,

na de ezek másodlagosak ahhoz képest,

hogyha az ember vállal valamit,

és azt nem tudja teljesíteni, akkor övé a

vezetőség.

Ez egy saját magával szemben

megfogalmazott kritika, nem?

Tehát, hogy ezt önfogalmazza meg saját magával

szemben.

De ezzel mindenki egyetértett.

Mindenki egyetértett.

És egy másik kérdés,

hogy konkrétan a Kóselelős

és az Idés Zoltán napkeltében az tegnap megfogalmazta kritikai megjegyzéseket.

Igazuk ismény.

Kívánja ezeket kommentálni, jogosnak tartja az ő észre.

Ezeket elfogadom természetesen.

Válsztási vereség után a választási kampányt vezető pártlönöknek az a dolga,

hogy minden kritikát meghallgasson és elfogadjon.

Ha meg nem ért vele egyet, akkor majd később,

kellő idővel jóval később, tehát nem most, majd ezt elmondja.

De szerintem most joga van a parlamenti képviselőknek ahhoz, azoknak is,

akik nyertek, meg azoknak is, akik nem nyertek, hogy mindent elmondhassanak,

ami a szívüket nyomja.

Aki akarja, ezt a nyilvánosság előtt is megteheti.

Szerintem még talán ehhez is joguk van.

Tehát csak bátran ezt tudtam mondani mindenkinek ma a frakciúlésen is,

amikor megkezdődött, azért jöttünk össze,

mindenki mindent mondjon el,

aminek az elmondása nélkül nem tudnánk megtervezni a jövőt.

Ugye, mert csütörtökön már nem akarunk a múlttal foglalkozni,

csütörtökön a jövőre vonatkozó stratégiákat akarjuk elfogadni,

ahhoz meg az kell, hogy a jelen,

meg a múlt összes dolgák most mindenki mondja el.

Ezért jöttünk össze, és ezért is volt ilyen hosszú ez a frakciúlés.

Az összes dolgokul is mondta,

hogy a kifációk nem esett,

de kifációk nem esett,

de kifációk nem esett, de kifációk nem

élekezik.

Ma reggel a napjátetek művő sorában is azt mondta,

hogy egy kifációm elmondani képzelt,

hogy a kifációk van, hogy mérdezikodták,

és kifációk nem esett,

de kifációk nem esett, hogy a kifációk

nem esett, de kifációk nem esett,

Vannak erre vonatkozó javaslatok,

de semmi olyan esett, de találgatások kell, hogy minősítse, megtisztelő találgatásoknak ugyan,

de csak találgatásoknak, és csütörtökig, amíg a

frakcia elé nem terjesztem be a következő időszakra vonatkozó politikai stratégiát,

aminek személyi fejezete is van,

addig ezekre a kérdésekre nem akarok és nem is tudok válaszolni.

Előbb mondtam, hogy a parlamenti képviselőknek szinte mindenhez joguk van,

leszámítva a büntető törvénykönyv néhány szigorú passzusát.

Szerintem lehetséges, hogy ebben sok igazság van.

Én nem vagyok olyan bátor ember,

hogy négy évvel előre tudjak nyilatkozni,

és az a kristálygömb sincs a revemben,

amiben az ilyesmi kiolvasható.

Azt tudom mondani, hogy lehetséges,

hogy Kós Alajosnak bizony igaza van.

Elnök úr, Váradi Bél az Eko televíziótól elképzelhető-e, hogy jövőhét csütörtökig,

tehát a személyi döntésekben olyan döntés születik,

hogy valakit háttérbe kell, hogy kerüljön,

valakit ki akarnak zárni a pártból,

milyen személyi következményei lesznek?

Szerintem ilyen munkamegoztási döntések lesznek, kizárási javaslatok nincsenek,

elmarasztalási javaslatok sincsenek.

Ez olyan, mint egy saktábla.

A rendekezésünkre álló erőforrásokat, személyes, intellektuális, szakmai,

emberi kapacitásokat ügyesen kell elrendeznünk egy saktáblán.

Ezt a munkát fogjuk elvégezni.

A saktáblán is olyan, hogy vannak, akik előrébb állnak, vannak, akik pedig hátrább.

Vannak, akit futónak neveznek, és vannak, akit bástyának.

Ez így van egy frakció személyzeti döntéseinek az esetében is.

Megényleg az utolsó kérdési intercció, mert...

A saktáblán

is olyan, hogy a szóvívőknek volt egy-két

kérdésen, hogy lehetnek.

Az igaz, hogy ezen a két kérdésen még nem is gondolkodtam.

Ha eleve már a szóvívőket szóba hozta,

akkor azt kell mondanom,

hogy a szóvívőknek volt egy-két olyan hozzászólása a mai frakció résen,

amely szerintem bele fog majd kerülni abba a stratégiai célokról szóló előterjesztésbe is,

amelyet csütörtökre készítek el.

Például az egyik az ugye az együttműködés hiányát nevezte meg,

a választás is kudarc egyik okaként,

és az a mondat hangzott el,

hogy az MDF az nem kormányváltást, hanem ellenzékváltást akart,

és ezt nekünk tudomású kellett volna venni,

reajtásként kellett volna bele számolni.

Tehát a szóvívők láthatóan jó állapotban vannak,

mert ilyen mondatokat is meg tudtak fogalmazni a frakció résen.

személyi kérdések csütörtökön, beleértve a szóvívőket is.

Van-e még?

Iridlem a problémáit mondanám,

hogyha nem egy komoly sajtótájékoztató lennénk.

A személye kérdésekkel, kérdésekkel, kérdésekkel.