Font_Orvendi_2006_07_10.wmv

Jó napot kívánok!

Szeretettel köszöntünk mindenkit, akik elfogadták délőtti sajtótájékoztatónkra a meghívást.

Az agráriummal kapcsolatosan szeretnénk néhány gondolatot kifejteni elmondani,

különös tekintettel arra,

hogy az elmúlt héten miniszter úr egy agrár tanácskozáson is foglalkozott a magyar mezőgazdasággal.

Bár mi úgy látjuk,

hogy győzelmi jelentést írt róla,

és talán túlságosan rózsaszínben is látja az agrárium helyzetét a valósághoz képest.

Őrvendi László képviselőtársammal fogjuk a sajtótájékoztatót tartani,

aki majd egy szakmai résznél kérem,

hogy fejtse ki gondolatait.

Roppant meglepőnek és hiteltelennek láttuk gráfminiszter úr múlt heti MSZP agrár-

és vidékpolitikai tagozatánál tett kijelentéseit és megjegyzéseit, hiszen újólag felismerte,

hogy a növény állomány és az állatállomány egyensúlyát meg kellene újra teremteni,

csak az a probléma,

hogy épp az ő kormányzásuk alatt borult fel ez az egyensúly,

aminek következtében több millióval csökkent például a sertésállomány száma, százezresek, az egyéb

állatállományi létszámcsökkenések, és hát tudjuk,

hogy Gabona hegyeket termelünk évről évre,

és intervenciós keretekből nem tudjuk kiszállítani,

miközben a vevők itt toporognak,

és az intervenciós raktárból meg nem tudja a vevő megvenni,

tehát egy zsák utcába vitték egyelőre a növénytermelést.

Roppant meglepő, hogy miniszter úr most fölfedezi,

hogy egy közvetlen információs rendszert kellene kialakítani a gazdálkodók,

és az állami gazdgatás és az uniós információs rendszer között.

Ez nekünk azért meglepő, mert volt ilyen,

ez a falu gazdász hálózat volt,

ők voltak az utolsó kapocs,

a gazdálkodó és az uniós adminisztráció és az állami adminisztráció között.

Ezt a rendszert tették tönkre,

és valóban most nagyon hiányzik,

és ezért nekünk egy kicsit meglepő,

hogy azok beszélnek most újulag új struktúráról,

akik ezt a struktúrát, a működő,

jól működő struktúrát tönkre tették.

Roppant meglepő, hogy miniszter úr rádöbben,

hogy a magyar agrárium egyerőre csak 60%-os kihasználtsággal termel,

még 40% tartalékunk van.

Igen, Európa harmadik legnagyobb agrárpotenciájával rendelkezünk.

Ugyanakkor miniszter úr elfelejtette,

hogy az elmúlt három évben,

két és fél három évben,

több mint 40%-kal növekedett az import érelmiszerek beáramlása Magyarországra.

Ennek meg lett természetesen a következménye.

A magyar agrártermékek eladhatatlanokká váltak,

hiszen a jó minőségű termék nem talált piacra,

az élelmiszernek álszázott szemét pedig a multinacionális

rendszereken keresztül áramlígve mind a mai napig az országba.

Kérdezem én, hogy hova termeljünk továbbra,

hova használjuk ki azt a 100%-ot, amikor említettem,

hogy egyik oldalon tönkretették az állattartókat,

ezáltal lecsökkent az állat létszám,

másik oldalon pedig búza és kukoricahegyeket termelünk.

Még ha kicsit fokozzuk ezt,

akkor még nagyobb hegyeket tudunk termelni.

És egyben hiteltelennek látjuk,

miniszter úr megnyilatkozását a magyar agráriumról.

Hiteltelennek, mert talán abban kellett volna az agrárfelsővezetésnek segíteni,

hogy ne csak 22,5%-ra sikerüljön az unió által felkínált pénzalapokat lehívni,

mint ahogy eddig ezt sajnálatos módon nem sikerült magasabb

százalékos arányba igénybe venni ezeket a forrásokat.

Róppant hiteltelen miniszter úrnak a megnyilatkozása, most, mikor azt állítja,

hogy az agrárium micsoda kitörési lehetőség Magyarországnak, mi ezt tudjuk,

csak akkor nem értjük,

hogy amikor a mezőgazdasági bizottsági meghallgatása volt, mint miniszter jelölt,

az egyik kérdésre egyértelművé tette,

hogy az úgynevezett 30%-os magyar földalapú támogatási

kifizetés top-up-nak egyszerűsítjük az angol szó átvételével.

Ezt ő most nem tudja biztosítani.

Azért hiteltelen egy ilyen megnyilatkozás,

mert miniszter úr tagja volt az előző parlamentnek is, kormányoztak, és köztudott,

hogy akkor négy párti egyetértéssel határozati javaslat

együttes benyújtását tettük meg a parlamentnek,

és azt mindannyian együttesen megszavaztuk,

hogy az unióba érve mindenkor a nemzeti költségvetés

biztosítani fogja a 30%-os nemzeti támogatás kifizetését.

Most miniszter úr úgy látja,

hogy nem tud ennek sajnálatos módon megfelelni.

Ugyanakkor ezen a múlt heti tanáskozáson bejelenti,

hogy várhatóan késni fognak az agrár kifizetések.

Ez teszi igazán hiteltelenné miniszter úrának a tevékenységét, hiszen többször kifejtette,

Németh Imre elődje miniszternek azért kellett távoznia,

mert nem volt képes az agrár támogatásokat időre eljuttatni a gazdálkodókhoz.

Kérdezem én akkor az a magasra állított erkölcsi mérsz,

amit Gráf József Németh Imre elődjének állított,

a kifizetések tekintetében és a menesztés, mint következményekkel számolva,

magára nézve miért nem kötelező.

És roppant hiteltelen, változatlanul állítom miniszter úr megnyilatkozása,

a Magyar Agrárium jövőbeni lehetőségéről,

hiszen éppen ma lesz a megszorító intézkedések szavazása.

Tudjuk, mindannyian a szocialisták, szabaddemokraták hitettettek mellette,

hogy ezt meg fogják szavazni.

Miről is szól az Agrárium tekintetében ez a megszorító intézkedés?

Hogyan hat ez a magyar mezőgazdaságra?

Erről szeretném, hogyha őrvendi Lászaképviselő társam néhány gondolattal kifejtené a hatását ennek.

Köszönöm szépen, kisztárkölgeim és uraim!

Szeretettel köszöntöm sajtó megjelen képviselőit,

és akkor folytatom a kérdésre, a választ.

A gyurcsáncsomag az általános megszorításokon túl,

úgy tűnik a mezőgazdaságra,

és ezen belül különösen az mezőgazdasági őstermelőkre,

különsarcat pluszadót vett ki,

amit egyáltalán nem emleget.

Arról volt szó az ő programjukban,

hogy segíteni fogják a családi gazdálkodókat, az őstermelőket,

és a mezőgazdaságot felvirágoztatják.

Na most, miről is van szó?

Arról, hogy az áfatörvény módosulni fog.

Az áfatörvény jelenlegi állapota szerint, úgyáll,

hogy az őstermelők nem igényelhetik vissza a termeléshez megvásárolt anyagok

és szolgáltatások áfáját,

hanem a terményük értékesítésekor úgynevezett kompenzációs felárban részesülnek,

és ezzel van kompenzálva a vásárláskori befizetett adójuk.

Ez így eddig rendben is volna.

Igen, ám csak, hogy 2004-ben az áfatörvényhez hozzányult ennek a kormánynak az elődje,

és 12%-ról felemelte az általános mezőgazdasági áfát 15%-ra.

És a kompenzációs felárat azt már nem emelte hozzá.

Itt már jelentős anyagi veszteséget szenvedtek el az őstermelő gazdálkodók.

És most mi következik?

Most azt következik,

hogy 15%-ról 20%-ra lesz emelve a mezőgazdasági termények, élelmiszerek áfája is,

és a kompenzációs felárat pedig marad 12%-on.

Tehát itt van az óriási különbség.

Mi a mezőgazdasági bizottságban módosítójavaslatként kértük,

hogy emeljék az áfaszintjére a kompenzációs felárat szintjét is.

Ezt sajnos elutasították.

Az elutasításban a kormány képviselője a mezőgazdasági bizottság ülése,

Karácsony Imréli államtitkárhelyettes asszony a pénzügyminisztériumból,

szó szerint azt mondta,

hogy miért utasítják el.

Ennek a költségvetési bevételi hatása, hiszámoltuk,

hogy 60 milliárd forint töbletet jelent.

Mit jelent ez?

Ez azt jelenti,

hogy pontosan 60 milliárd forint bevételre

számít a költségvetés az őstermelő zsebéből.

Ennyivel fogja megrövidíteni ez a kormányzat a mezőgazdasági őstermelőket.

Ez óriási összeg, ha csak hasonlítjuk ahhoz,

hogy a bankok és biztosítók közel 400 milliárdos nyereségéből

30 milliárd forint külön adóra hajlandók befizetni.

Ezdel nagyon nehéz tárgyalások után.

Itt pedig mindenféle tárgyalás nélkül csak kivetünk az őstermelőkre,

arra a jövedelem szegény rétegre 60 milliárd forint plusz adót,

amit nem is mondunk meg.

Csak az ÁFA törvényben van bebújtatva.

Ez úgy gondoljuk, hogy semmiféleképpen sem azzal a szlogennel arányos,

amit a kormányzat mindig emleget,

hogy arányosságba és arányos köztehelviselésbe részesüljön az egész vállalkozói réteg.

Erről van szó.

Ez most az egyik legnagyobb súly,

amit az őstermelők vállára tesznek, és attól félünk,

hogy az a 770 ezer őstermelő,

mert ennyi van most Magyarországon,

ebbe a nehéz tehetbe esetleg bele is rokkonhat.

Köszönöm szépen a figyelmüket,

akinek kérdése van ezzel kapcsolatban, szívesen válaszolok.

Köszönöm szépen, és akkor esetlegesen várunk kérdéseket,

amennyiben fölmerült a tájékoztatásra kapcsolatosan.

Igen, köszönöm.

A 22,5%-os kérdőt a pénz, a 360-kéz alapokat, mennyi készítettek?

Összegszerűen nem fogom tudni most megmondani.

Nyílt adat,

egy statisztikai adatot kaptunk a felkénált pénz alapok összegéhez képest 22,5%-os volt a lejívás.

Ez nem csak mezőgazdaságra vonatkozik, ezt hozzáteszem,

hanem vidékfejlesztés és egyéb területekre is vonatkozott a felkénált pénz alap.

Hát, hogyha azt tudnám,

akkor rögtön persze meg tudnám ezt mondani,

ezért csak a százalékos mértéket tudtam megmondani.

Végereményben azért úgy látjuk,

hogy a jelenlegi megszorító csomag különös kivételes kedvezményt ad a bankszektornak,

és különös kivételes kedvezményeket ad a multinacionális cégeknek.

És láthatólag gráfminiszter úrnak az a rúzsaszíve festett egű képe,

amelyben a magyar mezőgazdaságnak hatalmas jövőt jósol,

és további termelés növekedése inspirálja,

az a számot tükrében sajnálatos módon ellentétes,

hiszen látjuk a léthatárán,

a nyereség-veszteség határán tengődő,

most már több éve tengődő mezőgazdaságot 60 milliárd forintos terheléssel sújtani.

Azt hiszem, hogy tényleg elgondolkodtató,

hogy az őstermelők és a gazdálkodók hova fognak jutni, mi lesz velük,

szociálpolitikai kérdésként kezeli majd őket az állam,

vagy pedig Gyurcsány miriszter úr ő rájuk is gondolt, amikor mondta,

hogy ki lehet menni Szlovákiába.

Igen, tesszik valóság.

Kérdés, szemben.

Kicsit részletesebben, hogyha elmondanak,

hogy ezt a 12%-os kompenzációs felállat,

ezt hogyan kapják meg a gazdálkát,

hogyan működik ez a rendszer,

de milyen jó szabályt kéne mózsítani ahhoz,

hogyha a kormány szendékevel nála, akkor felrendelessék

az állam.

Megpróbálom röviden kifejteni, egy elég bonyolult eljárási szabályról van szó.

A növényi termékek esetén 12%-os,

állati termékek esetén 7%-os,

hogy egész pontos legyek,

csak nem akartunk ilyen részletességgel bele menni ebbe a kérdésbe.

Ezt a felvásárló tudja az államtól visszaigényelni,

és elvileg az őstermelőtől a termék átvételekor ennek a visszaigényelt

mennyiségnek tartalmaznia kell az őstermelőtől felvásárolt ár kifizetésekor.

Ez a rendszer 97 óta működik, és kialakult egységesen,

egyértelműen az őstermelő és a számlaképes felvásárló között ez a rendszer.

A számlaképes felvásárló az államtól igényli tehát vissza a 7, illetve a 12%-ot.

Őnek így tehát ennyivel olcsóbb lesz ez a termék,

de ennek a visszaigényelés következtében az őstermelő a beszállító felé ezt az összeget,

persze ez egy alkú kérdése,

de ezt az árban továbbítania kell.

A probléma most az,

hogy miközben 20%-ra emelik fel az áfa mértékét,

és ez vonatkozik az élelmiszerekre,

ez a különbség nagyon nagy lesz.

Miközben a számlás termékek forgalmazói és számlaképes termelők,

ők mindenkor a 20%-os áfát igénylik vissza.

Itt már mindenki más,

aki az őstermelői környezetben tartozik,

csak 12%-os visszaigénylési nagyságrendre jogosult.

Eddig ez nem így volt 9-2004-ig,

hanem 12%-os volt a kompenzációs feláris,

és 12%-os volt a mezőgazdasági termékek áfája.

Tehát egyensúlyban volt a rendszer.

Amikor elment 15%-ra az áfa egy közvenső lépéssel, ugye,

ekkor már olyan 3-5 milliárd forintos volt a veszteség,

a mi számításunk szerint.

Most pedig a pénzügyminisztérium számolt aki pontosan,

hogy a 20%-ra föllépe,

gyakorlatilag 60 milliárd forintos lenne a veszteség a pénzügyminisztériumnak, hogyha megengednék,

hogy 12%-ról 20%-ra föllépjen a kompenzációs felárt.

Lefordítom, ez 60 milliárd forintos terhelést jelent az őstermelői körnek.

Hát akkor ezt a,

ennyivel többet fizet a felvásárló az őstermelőnek kezdeni, vagy

ezt később kapja?

Itt lesz a probléma, hogy nem fizet.

Tehát már az első jelei megjöttek itt a bogyos gyümölcsöknél,

a gurulós gyümölcsöknél Málna Ribizli,

és megjön a megynél és a folyamatos többi terméknél,

hogy nyilvánvaló fogja lefelé szorítani az árat.

Már most is van egy komoly veszteség, mert 15% jelenleg,

és 12% csak a visszaigény, az ÁFA 15,

és 12% kompenzációs felárt.

Ez még nagyobb lesz ez a különbség,

még inkább lefelé fogja szorítani a felvásárló az árat,

az ostort természetesen a beszállító őstermelőn csattan, hiszen tudja,

hogy kevesebb visszaigénylés lehetősége van az államtól.

Nem fogja tudni 20%-os szinten visszaigényelni a forgalmi típusú járulékot.

És mert a jogszemányi kérdésnek,

hogy ez jól kell módosítani, mely törvényes, hogy ezt kezdeményezik?

A mezőgazdasági bizottságnál bizottsági módosító indítványként kezdeményezte az ellenzéki oldal.

Nagyon egyértelmű indítvány tettük.

Az indítvány lényege az volt jogtechnikaiak teljesen szabályos,

hiszen az ÁFA törvény jelenleg megnyitás alatt van,

és minden szakaszát tárgyaljuk.

Azt javasoltuk,

hogy az élelmiszerek és mezőgazdasági termékek kompenzációs felára

a mindenkori élelmiszerekre vonatkozó ÁFA mértékével egyezzen meg.

Azért javasoltuk ezt, mert önök esetleg emlékeznek rá,

még az is vita volt,

hogy 15%-ról 17-re lépjene föl a középső ÁFA kulcs,

hiszen volt egy ilyen köztes vitaszakasz.

Ezért nem konkretizáltuk a kompenzációs felár mértékét,

hanem a mindenkori mezőgazdasági termékek ÁFA kulcsához irányoztuk volna,

ami véleményünk szerint a legigasságosabb lett volna ebben a rendszerben.

Ezt utasították el.

Köszönjük szépen, ha nincs további kérdés,

köszönjük szépen az érdeklődésüket.

Viszontláda.