Illes_Eletminoseg_2007_03_03.wmv

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

Köszönöm szépen!

és az egyetértés.

Mihez kezdett a Szigeten Robinson?

Napról napra változtatott valamin, amitől azt remélte,

hogy őnek egy kicsivel jobb lesz, talán,

ha nem is azonnal,

de lassan az élete jobbra fordul.

Ezt mi is könnyen megérthetjük,

hiszen nincsen olyan épeszű ember a mi szigetünkön sem,

aki ne azt szeretné,

hogy a közvetlen környezete egyre jobb minőségűvé, egészségesebbé,

tisztábbá és élhetőbbé váljon.

Mi magunk figyeljünk az egészségünkre, nagy kincs az.

De ennél is nagyobb kincs saját lelki békénk,

és ha bármelyik ezek közül veszélybe kerül, ne tétovázzunk,

hiszen Robinson sem kérdezősködött,

hogy lenni vagy nem lenni,

tenni vagy nem tenni, hanem cselekedett.

Kedves barátaim!

Magyarország környezet szennyezettsége,

és ezen belül az a számtalan vegyi anyag,

amelyekkel rendszeresen érintkezünk, legyengítik szervezetünket,

aminek eredményeképpen különböző betegségek alakulnak ki.

Többek között rohamosan nő az allergiási és rákos betegségben szenvedők száma, és tudjuk,

ezek a betegek sokat szenvednek.

A tüneteket gyógyszerekkel, melyek egyre drágábbak ugyan lehet befolyásolni,

de a teljes gyógyulás ritka.

A környezet szennyezés,

és ezen belül a levegő szennyezés ugyanakkor nem csak

az emberek egészségét teszi tönkre itt és most azonnal,

hanem hozzájárul a globális klímaváltozáshoz is,

amelynek hatásai már rövid távon, még egyszer mondom,

már rövid távon visszajutnak a magyar társadalom egészére.

A gyakran és szélsőségesen változó időjárás tönkre teszi a mezőgazdasági termelést,

veszélyezteti a nemzetgazdaság egészét,

többek között a hirtelen támadó katasztrófák, szélviharok,

árvizek révén megsemmisíti az emberek javait, megkesedíti az életüket.

Magyarországon az így kialakuló károk már most is 10 milliárdokat tesznek ki.

Pedig a legtöbb ember azt gondolja,

hogy a klímaváltozás nem az ő kompetenciájába tartozó ügy,

hanem inkább a tudósok és az ipargondja.

Ugyanakkor az Európai Unió felhívja a polgárok figyelmét,

hogy ez a folyamat mindenki ügye.

Mindenkit cselekvésekkel, hogy kész tessen.

Persze, az is könnyen belátható,

hogy a mindenkori magyar miniszterelnök és kormánya felelőssége,

de lehetősége is nagyobb az átlag emberéhez képest,

hogy harcoljon a globális klímaváltozás Magyarországra gyakorlat hatásai ellen.

Gyurcsány Ferenc ezen a területen sem csinál semmit sem.

Legfejjebb utasítgatja a rendőrségét,

hogy tartóztassák le a Greenpeace-es aktivistákat ott a láncidon,

akik mindnyájunk érdekében klímariadót hirdetnek, zöld energiát követelve.

Persányi Miklós pedig bugyuta módon, elferdítve az igazságot, azt nyilatkozza,

hogy épp a Greenpeace-esek zárják le a láncidat.

Dugót okozva, hozzájárulva ezzel a levegőszennyezettséghez,

miközben azt nem látja véletlen sétája közben,

na persze éppen véletlenül egy tévéinterjú kedvéért sétált arrafelé,

hogy a túlzóan, szakszerűtlenül, feleslegesen,

erőfitoktató módon intézkedő magyar rendőrség zárta le a láncidat,

és abszurd módon még a média jelenlévő képviselőit is elzavarta a helyszínről.

Neszenek egy nyilvánosság.

És ennek hiánya, meggyőződéssel állítom, rombolja mindnyájunk életminőségét.

Mert az, ami már a kialakult hazánkban, az demokrácia nélküli, folytogató többpártrendszer.

Ha nem lehet szabadon kinyilvánítani a véleményünket.

Ha hatalom igyekszik megfélemlíteni és elnyomni bennünket.

Ha alapvető emberi jogainkat sértik meg.

Magyar zászlóért a kézben összerugdosnak minket az utcán,

azonosító szám nélküli rendőrruhának látszó gúnyába öltözött símaszkos brigantik.

Ha nincs szabadság, akkor az életminőségünk jó nem lehet.

Tisztelt meghívottak!

Ahogy az előbb már említettem, ebben a korban, amelyben élünk,

mi emberek túl nagy szerephez juttattuk a materiális javakat,

és nem fordítottunk gondot és figyelmet mindarra, amiért érdemes élni.

Márpedig ott, ahol nincs levegő, nincs levegő.

Ahol nincs szabadság, ott nincs szabadság.

Levegő nélkül nem lehet,

szabadság nélkül pedig nem érdemes élni.

Tony Blair szerint nem csak arról kellene gondolkodnunk,

hogy miként tehetünk pénzt az emberek zsebébe, hanem arról is,

hogyan ültethetünk örömet a szívükbe.

Valóban, örömet adni, boldogságot szerezni nem lehet pénzzel,

bár általánosan elterjedt téfit, akinek pénze van, nincsenek gondjai, mondják.

Mivel tudom ezt száfolni?

Hát, nagyon egyszerűen.

Azzal, hogy a globális felmelegedés ténye,

a víz és légszennyezés következményei, a pollenkoncentráció növekedése,

a génmanipulált élelmiszerek lehetséges káros hatásai, és mint tudjuk,

a csepeli galvániszap által okozott szennyeződés nem válogat, az szerint,

hogy ki gazdag, ki szegény,

kinek milyen a vallása,

vagy éppen mely politikai párt szavazója vagy szimpatizása.

Az agyunk ugyan szabályozza testünk sok olyan mechanizmusát,

amelyek a betegségekért felelősek.

De a külső negatív hatások egészségromlást váltanak ki,

ami ellen a szeretet,

a boldogság és a lelki egészség egy ideig védő hatást tud biztosítani,

vagyis a jobb életminőségre azért is van szükségünk,

hogy csökkentsük a rajtunk lévő külső és belső stressz hatásait.

Vannak közöttünk, akik ezt maguktól is képesek megtenni.

Van hozzá akaratuk, erejük,

tudásuk és anyagi lehetőségük is.

Ne akadályozunk őket céljaik elérésében, jó úton járnak.

De nem mindenki képes arra,

hogy önmagától megtalálja a jobb életminőséghez vezető utat.

Őket ehhez hozzá kell segítenünk.

Segítség a szolidaritás, melyet kapjanak meg az államtól és azoktól,

akiket nevezzünk csak egyszerűen,

ebben a pillanatban sikeres többségnek.

Mert ahogy Teréz anya mondja, mindegyikünk, mindegyikünk, még az is,

aki csavargóként elmegy mellettünk az utcán,

nagyon nagy dologra lett teremtve,

hogy szeressünk és szeressenek minket.

A szűkabb és tágabb emberi közösségben való gondolkodás,

a természeti javak megőrzése, az oktatás elérhetősége,

a kultúrához való jutás lehetősége, az esélyegyenlőség megteremtése,

a megtermelt javak igazságosabb elosztása jellemezni azt a segítségnyújtást,

amit rászoruló magyarjainknak fel kell ajánlanunk.

Ezt nevezzük egyúttal ökoszociális és nem tévedés,

ökológiailag és szociálisan érzékeny piacgazdaságnak ellentétben a most uralkodó,

szabadrabláson alapuló szocialisztikus kapitalizmussal.

Hölgyeim és Uraim!

Sorolhatnám még vége láthatatlanul a környezeti problémákat,

ám közülük kiemelek egyet, talán a legjelentősebbet.

A XX.

század kezdete óta belehajszoltuk magunkat egy negatív energia spirálba,

és most törhetjük a fejünket az utánpótlást jelentő források biztosításán.

A foszilis energiaforrások nem csak végesek és drágák,

hanem ahogy minnyáján tudjuk, környezetünkre, egészségünkre,

egyszóval életminőségünkre is károssak.

Nem véletlenül fordul a világ az alternatív és megújuló energiaforrások felé,

nevezetesen a nap, a szél,

a biomassa és a geotermális energia lehet a kulcs,

Európa és benne hazánk kiszolgáltatottsága ellen.

A nap nekünk is ad a fényéből,

a szél itt is fütyül.

Sőt, még a mi síkságainkon is,

120 méter magasságban egyenletesen és erőteljesen fújnak a szelek.

Téfi tehát, hogy itt nem üzemelhetnek hatékonyan a szélerőművek,

hiszen eddig a talajtól számítva kb.

10 méter magasságban mérték nálunk a szelek erejét és irányát,

mert ugyanakkor hogy is van az,

tisztelt Hölgyeim és Uraim,

hogy miközben Ausztria és Magyarország határán,

az osztrák oldalon Bécs felé haladva több száz szélerőmű működik,

nálunk a határ másik oldalán mindösszesen három.

Ne talántán egy kordon állítaná meg az arról fújó szeleket?

Lehetetlenség.

Országunk földrajzi elhelyezkedése révén olyan megújuló energiatermelési lehetőségekkel bírunk,

amelyeket ez idáig majdnem egyáltalán nem használtunk föl.

És hogy is van az,

hogy a precizitásukról és a gazdasági megfontolásaikról

híres németek 2020-ig bezárják az összes atomerőművőket,

és a német villamosenergia igény jelenleg 30%-át adó atomerőművek teljesítményét szél,

nap és más megújuló energiaforrásokkal biztosítják?

Miközben nem szennyezik a környezetüket,

munkahelyek tízezreit hozzák létre,

és az energiaellátásuk függetlenségét is biztosítják.

És ez nem csak szemléletváltás,

hanem kőkemény gazdasági és nemzetbiztonsági érdek is,

ahogy azt az Európai Unió energetikai főbiztosa a közelmódban hangsúlyozta.

Angela Merkel német kancellár szavait idézem.

A globalizáció körülményei között egy gyökeresen új helyzetben kell megbirkózni a kihívásokkal.

Ezek közé tartozik a környezet és természetvédelem ügye és a biztonságos energiaellátás idézetvége.

Hangsúlyoznom kell ugyanakkor,

hogy nem csak a fizikai létünk által kialakuló környezetszennyezés

és természetpusztítás ellen kell fellépnünk,

hanem a lelki és esztétikai környezetszennyezés ellen is.

És az is az életminőségünkhöz tartozik,

hogy milyen felkészültségű, milyen szemléletű emberek,

azaz pedagógusok, milyen színvonalú avodákban,

iskolákban és felsőoktatási intézényekben,

hogyan fogják a környezettudatos gondolkodásmódra

és cselekvésre oktatni és nevelni a jövő nemzedékeit.

Hiszen tudjuk jól, nincsen olyan kicsi emberi tett, emberi cselekedet,

amelynek ne lenne értelme és jótékony hatása szűkebb és tágabb környezetünkre.

Mára írta valahol, mindenki felelős azért, ami történik vele.

Természeti és épített környezetünk értékeinek megbecsülése,

gondozása sokszor csupán odafigyelést igényel,

és ennek szükségességére kell felhívni mindhatékonyabban az emberek figyelmét.

Mert nélkülük, ellenük nem lehet sikeresen védeni a környezetünket,

és a robinzoni reménytelenség szigetéből csak értük és velük.

Vagy ha úgy jobban tetszik,

az új többséggel lehet életre hívni a reménység szigetét, új Magyarországot.

Változás kell, és ahogy Gandhi mondta,

mi magunk legyünk a változás.

Én pedig plagizálva azt mondom,

mi magunk vagyunk a változás.