schopflin_marc15.wmv
Videó5:44Gépi leirat, 88 mondat1 beszélő
Adatlap
KCMDB № 758Schöpflin: Együttesen tüntessük el a félelmet!
Erről írtak · 2007. március 15.
A félelem nem magától születik meg bennünk, hanem a hatalom gyakorlói ezt így szeretik fenntartani, mert sokkal könnyebb a hatalom gyakorlása, amennyiben a hatalommal nekik nem kell elszámolniuk. A következőkben Schöpflin György ünnepi beszédét olvashatják.
- Cím
- schopflin_marc15.wmv
- Dátum
- 2007. március 15.
- Forrás
- fidesz.hu archívum
- Eredeti cím
- www.fidesz.hu/letoltes.php?letoltesid=1355
- Cikk
- Schöpflin: Együttesen tüntessük el a félelmet!
- Leirat
- gépi, 88 mondat, 1 beszélő
- Hossz
- 00:05:44
- Felbontás
- 320 × 240
- Fájl
- 758.mp4
Leirat
Miért fontos ez a nap?
Március 15-e elsősorban a szabadság napja,
annak a napnak az évfordulója,
amikor a magyar nép,
a társadalom egyetértet azzal,
hogy ránk is vonatkozik a szabadság eszméje,
hogy a magyar nép és nemzet Európához tartozik, része Európának,
és ezáltal számunkra is érvényes a szabadság eszméje.
A szabadságot többféleképpen lehet meghatározni,
de mégis van egy központi magva,
és ez pedig az,
hogy a közösség és a közösség tagjai érezzék saját szabadságukat.
Álljon tőlük távol a félelem,
hogy az embereknek ne kelljen félniük a hatalomtól,
ne kelljen félniük azoktól,
akik a mi nevünkben gyakorolják a hatalmat.
Megszabadulni a félelemtől ez pedig a hatalom megbízhatóságát, elszámoltatását jelenti.
Európa évszázadokon át alakította,
formálta a szabadság eszméjét,
és kiterjesztette minden irányba Európán belül,
és azon túl is Európának érdeke a szabadság.
És ezt joggal nevezhetjük a demokrácia világának.
Sok vajúdás, küzdelem kellett ahhoz,
hogy félelemmentes hatalomgyakorlás jöjjön létre.
Ennek az árát mi is megfizettük.
1848-49-ben az I.
világháborúban, a II.
világháborúban, valamint 1956-ban mondanom sem kell.
Az évek, évtizedek során az is egyértelművé vált,
hogy önmagában nem elég megszabadulni a diktatúrától,
nem elég a zsarnokokat elkergetni.
A demokrácia létrehozásában nekünk is van szerepünk,
nekünk is van tennivalunk.
Mi is alkotó elemei vagyunk a demokráciának.
17 évvel ezelőtt, 1989-90-ben úgy nézett ki,
hogy végre túllépjük történelmünk sikertelen kísérleteit, és egy működőképes, tehát félelemmentes,
a szabadság által vezérelt demokráciát hozunk létre.
Azzal is tisztában vagyunk,
hogy ez a cél,
ez a nemes célkitűzés, legjobb esetben,
csak részben valósult még.
A félelem nem tűnt el,
nem lett a múlté,
hanem újra és újra felé lett, és azok,
akik érdekeltek a félelem fenntartásában,
e célbó régi új módszereket vetnek be.
A félelem nem magától születik meg bennünk, hanem a hatalom,
a hatalom gyakorlói ezt így szeretik fenntartani.
Mert sokkal könnyebb a hatalom gyakorlása,
amennyiben a hatalommal nem kell számolniuk.
És kinek tartoznak elszámolással?
Nekünk!
A magyar társadalomnak, a magyar szavazóknak,
a magyar közpolgároknak, a magyar adófizetőknek, egyszóval mindannyiunknak.
Ez a tartozás nem valami felesleges luxus,
nem egy nyugati fényűzés, hanem ellenkezőleg,
szerves része annak a félelemmentes demokráciának,
amelyet már oly sokszor akartunk megvalósítani.
A kérdés az, hogy elérhető-e ez a felelősséget vállaló, demokratikusan ellenőrizhető hatalom.
Igen.
Szerintem igen.
De ebben a vállalkozásban nekünk is van szerepünk.
Ne féljünk.
Ez a legfontosabb.
Ha hatalmi visszaéléssel kerülünk szembe, akkor ragaszkodjunk jogainkhoz.
Ha a hatalom megfélemmít bennünket,
és a mai Magyarországon erre sajnos van elég példa, akkor fogjunk össze.
Szervezkedj!
Éreztessük a hatalommal, hogy nem vagyunk egyedül,
hanem mi vagyunk a nép, a társadalom, a nemzet,
és együttesen tüntessük el a félelmet az országból!
Ez persze egy küzdelmet jelent azokkal szemben,
akik nem tartják tiszteletben a demokráciát,
akik visszaélnek azzal a hatalommal,
amit mi ruháztunk rájuk.
A küzdelem nem lesz könnyű.
De ez a mi történelmi feladatunk.
Meg kell valósítani a félelemmentes politikát.
Tartozunk mi ezzel, az 1848-as forradalmároknak, azoknak,
akik utánunk jönnek, és magának, a demokráciának.
Hajrá Magyarország!
Hajrá Magyarok!
A világ minden táján!
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Köszönöm!
Köszönöm!
Köszönöm!
Köszönöm!