0327_1054_Font_Sandor.wmv

Sándor képviselő úrnak, 10 perces időkeret.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr!

Tisztelt képviselőtársaim!

Mezőgazdaság nélkül Finnország nem létezik.

Olvashattuk Bedő Tamás MSZP-s képviselőtársammar,

amikor Finnországba jártunk az Európa Unió Mezőgazdaság Bizottság elnökeinek az ülésén,

és csodálkozva láttuk,

hogy ezt a hitvallást nem egy óriás plakáton,

hanem sorozatosan az útmentén láthattuk.

Vajon hogyan juthatott Finnország erre a következtetésre,

amikor olyan világhíres mezőgazdasági üzemeik,

mint például a Valmet traktorgyár, eszközgyár, az Omron műszergyár,

amely a vérnyomásmérésben világelső,

de önök által is nagyon ismert Nokia mobiltelefongyáruk is létezik.

Mégis a hitvallásuk az,

hogy a mezőgazdaság nélkül Finnország nem létezik.

Vajon hogyan jutottak erre a következtetésre?

Hát úgy, hogy mondjuk 1990 előtt nem a szovjet modellt követték a mezőgazdaságban,

mint az önök elődei, 47-től 90-ig,

és hoztak létre egy kólhozrendszert,

de viszont 1990 után sem azt a modellt,

a dél-amerikai modellt követték,

amelyet önök most követnek, és láti fundiumokban,

tők és nagybirtokrendszerbe próbálva megoldani a mezőgazdaság problémáját,

nem ezt a modellt követte Finnország, hanem az európai

modellt.

Azt az európai modellt,

ahol az átlag birtokméret jelenleg 19 hektár egy gazdálkodói egységre vonatkoztatva,

és Finnországban, amely 33-szor nagyobb, mint Magyarország,

jelenleg az átlagos birtokméret 33 hektár egy gazdálkodóra vonatkoztatva.

Nagyon tanulságos adatokat adtak át Bedő Tamás MSZP-s képviselőtársammal egyetemben a Finn kollégák.

De mi is ez az európai modell,

amelyet éppen Magyarország nem akar követni, éppen a Horn, a Megyesi,

majd a Gyurcsány 1-es,

Gyurcsány 2-es kormány nem akar követni.

Az európai mezőgazdasági modell multifunkcionális, többfunktionális mezőgazdaság.

Mit is jelent ez?

Az, hogy nem tisztán élelmiszertermelés a szélja,

valóban az első és a legfontosabb talán ez,

hanem a társadalomtól átvett szerepeket is magára vállalt,

és ezzel hatalmas segítséget nyújtott a vidéken élőknek.

Hogyan?

Társadalomtól átvette a vidék eltartó képességéről való gondoskodást.

Nagyon nagy szerepköre a mezőgazdaságnak.

Társadalomtól viszont átvette a tudatos környezetgazdálkodást.

Nagyon nagy szerepe ez a mezőgazdaságnak.

Főleg akkor, amikor az utóbbi időkben úgy tűnik Magyarország egyetlen egy kitörési pontja lehet,

hogy tiszta agrárkörnyezetben tudunk élelmiszert termelni,

mert erre egyre nagyobb az igény a kultúrát fogyasztói társadalomokban.

És ami számomra talán a legkedvesebb társadalmi átvett funkciója a mezőgazdaságnak,

a kultúra és a nyelv ápolása és tovább hordozása.

Nos, éppen ezek azok a funkciók,

amelyek ma veszélybe kerültek.

Hiszen hiába mondják nekem,

hogy a mezőgazdaság csak 5-6 százalékkal veszik ki részét a bruttó hazai termelésből.

Matematikailag, statisztikailag ez igaz.

Csak akik ezt a számot ismerik, azoknak kellene ismerni,

hogy mit jelent az úgynevezett agrárbiznisz,

amit a közgazdaság nyelvezete így nevez,

azaz mekkora azon vállalkozások száma,

amelyek kizárólag azért léteznek,

mert a mezőgazdaságot kiszolgálják.

Kikről is van szó, hogy néhányat említsek?

Hát alapvetőleg például a gépgyártókból, az eszközgyártókból.

Aztán a szolgáltatók sokasága,

aki ma már elengedhetetlen a mezőgazdaságban.

A növényvédőszergyártókról, a termésfokozógyártókról,

a műtrágyagyártó cégekről gondolok, a gazdabolt hálózatról.

Gondoljuk csak el, hogy egy gazdaboltban mekkora termék lista szerepel.

Azok a vállalkozások mind azért léteznek,

mert egyetlen egy céljuk a mezőgazdaságnak eladni ezeket a termékeiket.

Aztán, hogy még megemlítsek egy nagyon fontost,

ami Magyarországon már alig létezik, a feldolgozóipar.

Kérem szépen, a mezőgazdaság nem létezne,

akkor ők sem léteznének.

Mennyien vannak ők, ekkor kiderül, hogy ugyan igaz,

hogy a mezőgazdaság csak 5-6 százalékkal veszi ki a

részét a bruttó hazai termelés összeadást értékéből,

de 25 százalékos azon vállalkozások sokasága,

akik kiszolgálják a mezőgazdaságot.

Azaz, uraim, ötönkre lehet tenni ezt a mezőgazdaságot.

Lehet mondani, hogy nem számít az a 4-5 százalék,

hát alig adnak hozzá valamit a bruttó hazai termeléshez.

De vele bukik az a 25 százalék,

aki vidéken helyben van és munkahelyet és további megélhet és biztosít ezen keresztül,

a mezőgazdaságon keresztül a helyben lakóknak.

Ezt veszélyeztetik önök ezzel a modellépítésükkel.

Mert milyen modellt építenek önök?

Hát ezt Németh Imre,

Szanyi Tibor és Magda Sándor tökéletesen megmondta 2002-be.

Azt mondták, hogy 500 meg 1000 hektár alatt nincs is termelés az Európai Unióba.

Mint említettem, 19 hektár az átlagos birtokméret az Európai Unióba.

És ezzel, ezzel megnyitották az utat a TSZ alapú tők és nagybirtokrendszer kiépítésére.

Mind a megyesi kormány,

mind a Gyurcsány 1-es,

Gyurcsány 2-es kormány kizárólagos célja egy TSZ alapú tők

és nagybirtokrendszer kiépítése, a dél-amerikai modell.

Hogy erre néhány példát is hadd soroljak föl következőkben.

2002-vel azzal kezdik, hogy módosítják a földtörvényt,

és a bérlők kerülnek elővásárlási jogosultságba.

Kikkel szembe?

A helyben lakó családi gazdálkodóval, a szomszédos gazdálkodóval,

akinek a birtoka az eladandó föld mellett van.

Ezeket kizárták az elővásárlási jogosultságból, hátréphelyezték,

és a bérlőket helyezték oda.

Vajon kik is a bérlők manapság?

Pontosan tudjuk, hiszen, mint említettem,

akik 90 előtt TESZ hirdettek Magyarországon,

ma tulajdonosok vagy bérlői ezeknek a nagybirtokrendszereknek.

Őket helyezték elővásárlási jogosultságba,

tudatosan építve a TESZ alapú tők és nagybirtokrendszer.

Aztán 2005-ben azt az adatot kapjuk meg mezőgazdasági beszámolónál,

hogy 63 ezer hektárral csökkent a kis közepes gazdálkodások által megművelt földterületnagysága.

Tökéletesen működik a német szanyi Magda Sándor modell.

Tökéletesen működik.

Ennek persze követői is vannak,

miniszter és államtitkári rangban manapság is.

Érthető, hogy ez a modell a dél-amerikai modellhez fog elvezetni,

amiben most már remélem sokan érzékelik,

hogy milyen veszélyt jelent az,

amikor kizárólag profitérdekek szerepelnek csak az élelmiszer termelésben, a mezőgazdaságban.

És hogy a napjainkhoz is elnyújjak,

hogy hogyan építik ezt a tők és nagybirtokrendszer.

A Nemzeti Föld Alap hirdeti folyamatosan az államtulájdonában lévő földeket eladása.

Hogyan teszi ezt?

Tegnapi levétel az Enefa honlapjáról, csak ízelítőr.

Például Borsodabói-Zemplén megyében meghirdett 20 tagban lévő,

különböző helyeken lévő termőföldet, gyepet, rétlegelős, minden mást.

De úgy hirdeti meg,

hogy ez a 20 helyen lévő területre csak együttessen lehet egyetlen egy vételi szándékkal pályázni.

Tetszenek érteni, miről van szó?

Arról van szó, hogy együttessen,

ugyan darabonként van benne 2 hektártól, 5 hektártól,

20 hektárig mindenféle területnagyság,

de csak együttesen lehet a szana szétszór területre pályázni, majd egy vevőnek.

Összességével 168 hektárt hirdetnek meg így,

és kikeltási áron 30 millió forinté.

De hogy még tovább lépják Szabolcs-Szatmár megyébe,

ott a következő hirdetmény látott napvilágot,

ott 8 tagban hirdetnek meg földterületeket, elszórva egymástól,

nem egymás mellett lévőktől.

254 hektárt hirdettek meg egyetlen egy vételi lehetőségre,

így 55 millió forintos kikeltási áron.

Tessék mondani, ki az,

akinek erre pénze van?

Nem a szomszédgazdának kellett volna lehetőséget adni,

hogy a 3 hektáros állami földet megvegy és hozzácsatolja az ő 3 hektáros vagy 5 hektáros földjéhez?

Kinek az érdekében áll az,

hogy 254 hektára lehet csak együttesen pályázni 55 millió forintos összegbe?

Nyilvánvaló, hogy annak az érdekkörnek,

akinek az érdekét folyamatosan szolgálja ez a kormány, nyilvánvaló,

hogy tők és befektetők érkeznek oda,

és nem mezőgazdaságból élő termelők,

ezzel végérvényesen kiszorítva a helyben lakó családi gazdálkodókat,

azaz végérvényesen elvonni a lehetőséget a vidéken élőktől.

És aztán a gyűjtelméhez is elérkezzek.

2006.

októberében Hervá Imre és Magda Sándor,

csak két nevet említek,

Hervá Imre Alelnök úr,

ugye a Mezőgazdasági Bizottságban Magda Sándor,

nagy potentáltja az MSZP mezőgazdasági munkacsoportjának,

benyújtanak egy olyan törvénytervezetet a bizottsághoz,

amely azt irányozza elő,

hogy a társas vállalkozások,

akik jelenleg bérlők ezeken a hatalmas földeknél,

társas vállalkozások tagjai is elővásárlási jogosultságot,

a legelső helyen elővásárlási jogosultságot szerezzenek, a

helyben lakó családi gazdálkodóba szembe.

Tesszenek tudni, hogy kik ma a bérlő,

a tulajdonosai ezeknek a részvénytársaságoknak és a KFT-knek?

A külföldiektől kezdve az összes bankár

és brókerügynök ma ide fektetett be ezekbe a részvénytársaságokba tőkealapokkal.

Őket akarják önök ezek szerint elsősorban tulajdonossá tenni.

Szerencsére a bizottságunk, itt meg kell említenem Kis Zoltán szavazatát is,

nem találta ezt a parlamenthez benyújtása alkalmasnak, tehát elbukott.

De a szocialisták szándéka gyönyörűen kitapintható benne.

Én azt gondolom, hogy az új arisztokráciának most már semmi se drága.

Én azt gondolom, hogy saját profit érdeküket mindenek fölé helyezik,

és ezzel tudatosan építik ezt a TS alapú tőkés nagybirtokrendszert a saját klientúrájuknak.

Én azt gondolom, hogy pontosan tudják,

hogy tönkreteszik a mezőgazdaság társ funkcióit,

azaz a vidék eltartó képességéről való gondoskodást,

a környezetgondoskodást és a kultúra továbbhordozását,

a Fidesz-Vidéki szavazóbázisát teszik tönkre,

építve a saját multinacionális klientúrájukat.

Köszönöm szépen figyelmüket!