0507_1412_NR_elott_Mikola__Parlament_2_.wmv

A magyar társadalom egyik legnagyobb paradigmájában valamiféle anyag,

amikor még koncepcionális szinten sem jutottunk dűlőre.

Hogy lesz ebből stratégia, hogy készülnek hatásvizsgálatok,

lesznek-e biztosításmatematikai számítások, és folytathatom tovább.

Óriási kérdésről van szó.

Azt hallottuk a lovasberényi találkozás után a médiában,

hogy megmarad a nemzeti kockázatközösség, megmarad a szolidalitás.

Ugyanakkor az egészségügyi ellátás finanszírozását függetleníteni akarják az államtól.

Szeretném felhívni a figyelmet arra,

hogy a magyar alkotmány állami garanciát ír elő az egészségbiztosítás működése felett.

Az állami felelősséget nem lehet csak úgy levetkőzni.

Azt halljuk, hogy nemzeti egészségbiztosítási alap jön létre,

amelyik a nagyon drága gyógyító ellátásokra szerveződik.

Hát gondolom, ennek a terheit az állam fogja viselni.

A mindennapos gyógyítás pedig üzleti biztosító kezébe kerül,

tehát üzleti biztosító közfinanszírozási feladatot fognak ellátni.

Nem is folytatom tovább,

mert ez fából vaskarika, nem értjük, hogy hogy lesz.

Jó lenne választ kapni erre.

Több részre bontanák az egészségbiztosítást,

az országos egészségbiztosítási pénztára,

több állami tulajdonú szervezet alakulna.

Mit jelent ez?

És a legdöbbenetesebb számunkra az,

hogy felelős kormányzati emberek szájából elhangzott,

hogy az előkészítést elvennék az egészségügyi tárcától.

Hábravó, ki csinálná ennek az előkészítését,

talán akkor az egészségügyi bizottságnak a kompetenciája is megszűnne,

a legnagyobb egészségügyi és társadalmi paradigma a biztosítási rendszer átalakítása tekintetében.

Megint csak azt tudom mondani, hogy fából vaskarika.

Nem lehet a nemzeti kockázatközösséget megtartani,

nem lehet a szolidalitás elvét érvényesíteni.

Egy olyan helyzetben, ahol piaci,

üzleti biztosítók jelennek meg,

és az egészségügy finanszírozása teljes mértékben üzletté válik.

Ez mindig mindenhol a világon, ahol eddig megtörtént, járulékemeléssel járt.

Aggódva figyeltük a kormány egyik szakértőjének a tegnapi-tegnap előtti nyilatkozatát,

hogy majd az egyetemistának és a nyugdíjasnak is kell járulékot fizetni.

Annak a nyugdíjasnak, akitől elvették az államosításkor az eddigi befizetéseit,

és aki már megfizetett időskorára az egészségügyi ellátásét, szeretnénk tudni,

hogy hogy gondolják ezt.

Önrészvállalás, vizitdíj emelés, ez megkezdődött mellesleg,

a kormány nemrégen döntött a vizitdíjak bizonyos tekintetben való emeléséről.

Szeretném megkérdezni, hogy tudnak-e arról,

hogy az emberek tisztában vannak-e azzal, hogy mi készül.

Szeretném emlékeztetni a Lomasberényben is járt szakértőket és politikusokat,

hogy a rendszerváltozás előtt államosították a társadalombiztosítást.

A társadalombiztosítás elvesztette a vagyonát, elvesztette a tőkéjét, ezzel a tőkehozadékát.

Azóta a rendszer egy felosztó-kirovó közgazdasági szerkezetben,

tehát nem tőkefedezeti rendszerben, felosztó-kirovó rendszerben működik.

Azt jelenti, hogy amit beszed a hónap elején,

a hónap végén kiosztja,

és az eddigi befizetések eltűntek.

Nincs tőkehasználti díjelszámolás, nincs amortizáció,

nincs eszközvisszapótlás a rendszerben.

Én azt gondolom, hogy ha át akarjuk alakítani az egészségbiztosítást,

és nekünk erről van elképzelésünk,

csak azzal lehet kezdeni,

hogy konszolidálni kell a rendszer.

Ez pedig azt jelenti,

hogy vissza kell adni azt a tőkehányadót, azt a vagyont,

amit az államosításkor elvesztett.

Szeretném emlékeztetni a tisztelt országgyűlést,

hogy 1990-ben az első kormány,

Antalkormány idején született a parlamentbe egy határozat, ami úgy szólt,

hogy tekintettel a társadalombiztosítás korábbi vagyonvesztésére a társadalombiztosítás akkor

még egységes rendszerét 300 milliárd forint ingyenes vagyonjuttatásban kell részesíteni.

Mi azt reméltük, hogy amikor a Ferihegy Airport privatizációja történt,

és először volt az ablakban 450 milliárd,

akkor ezt a 450 milliárdot ennek a nagy humán rendszernek a konszolidációjára fogjuk költeni,

már csak azért is,

mert nincs dübörgő gazdaság, nincs fenntartható fejlődés,

a humán erőforrás jó kondíciója,

és ebben a társadalombiztosításnak és egészségbiztosításnak szerepe van, nélkül,

tehát az emberek testi,

lelki épsége, egészsége nélkül.

Köszönöm szépen.

Köszönöm szépen, Fakcióvezető Ejettes úr.