0514_1525_interpellacio___Font_Sandor___Graf_Jozsef.wmv

Köszönöm a szót elnök úr, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt miniszter úr!

Az elmúlt időszakban több alkalommal próbáltuk megtudni,

hogy mi volt az oka a mezőgazdasági termelőknek járó

területalapú támogatás nemzeti részének csökkentésének.

Közismert, hogy minden előzetes megállapodást

és a 2004-es országgyűlési egyhangú határozatot felrúgva,

önök 25 milliárd forinttal kevesebbet,

azaz 103 milliárd helyett csak 78 milliárd forintot fizette ki a gazdáknak ilyen jogcímen.

E tény napvilágra kerülése után arra hivatkoztak,

hogy túl sok pénz áll az intervenciós felvásárlásban,

ezért jut kevesebb a gazdáknak.

Ezt ön és gögös államtitkár úr többször is megerősítette.

Egyszer azonban eljött az igazság pillanata és kiderült,

az intervenciós Gabona iránt megnöveklő kereslet eltüntette a terményt az országból,

nem lett volna tehát akadálya,

hogy visszaadják a gazdáktól elvont 25 milliárd forintot,

ugyanis nincs mit finanszírozni a későbbiekben.

Az erre irányuló kérdésünkre azonban államtitkár úrtól egy rendkívül érdekes választ kaptunk,

mikor kifejtette a parlamenti jegyzőkönyv tanulsága szerint,

hogy a kiraktarazás költségvonzata még nagyobb, mint a betárolásé,

ezért szó sem lehet az elmaradt összeg kifizetéséről,

sőt lehetőségük lenne további 15 milliárd forintot elvonni a gazdáktól,

de önök ezt nagylelkűen nem teszik meg.

Mi más, ha nem cinizmus,

ha az államtitkár úr arra hivatkozik,

hogy a 25 milliárd forint elvonása megfelel a költségvetési törvénynek, annak a törvények,

amelyet egyébként önök terjesztettek elő,

és hát önök is szavaztak meg.

Nem felel meg viszont a konszenzusos országgyűlési határozatnak és a korábban tett ígéreteknek,

de ez úgy látszik nem fontos az önök számára.

Miniszter úr, az élet úgy hozta,

hogy a gazdáknak ismét nagy szüksége lenne a tőlük jogtalanul elvont forrásokra.

Az elmúlt hetekben az ország jelentős részén totális fagykárt,

majd néhány nap múlva jégkárt szenvedtek a gazdálkodók.

Több tíz év óta a szakmában lévő falugazdászok, hegybírók állítják, hogy ilyenre,

ilyen fagykára ők még nem emlékeznek.

Itt van tehát a lehetőség,

hogy jóvá tegyék korábbi hibáikat,

és ne csak a költségvetési lyukainak betömésére legyenek figyelemmel,

hanem segítsék hozzá a mezőgazdasági termelőket is a túléléshez.

Ne járuljanak hozzá,

hogy elzárják a vidéki emberek elől a jobb élethez való jutás lehetőségét, ne járuljanak hozzá,

hogy a vidék tönkre menjen.

Az a vidék, amelynek a mezőgazdaság az alapja.

Kérem tehát miniszterurat,

hogy a termelőknek jogosan járó 2006 évre vonatkozó nemzeti kiegészítés elmaradt részét,

azt a 25 milliárd forintot legyenek szívesek visszaadni, és a fagykárt,

jégkárt és asztálykárt szenvedők részére kárenyhítésként kifizetni.

Várom megtisztelő válaszát.

Az interpelációra gráf József miniszter úr válaszol.

Egy kis türelmet kérnék még, miniszter úr.

Kérném a hangosítást bekapcsolni.

Kártya.

Nos.

Elnök úr, tisztelt ház, tisztelt képviselő úr.

Képviselő úr azt veti a tárca szemére,

hogy a 25 milliárd forintot vett el a gazdákodóktól,

és most ezt vissza kellene fizetni a igen komoly fagykár alapján.

Ezt a vitát mi már nagyon sokszor és nagyon sok helyen lefolytattunk.

Most se tudok alapvetően újat mondani.

Ha önök nem akarják meghallgatni az elszámolást pontosan fillére,

amit már sokszor megtettünk,

akkor nem is fogják meghallani.

Ha valaki úgy vitatkozik,

hogy vattát tesz a fülébe,

és csak az ő igazát hajlandó elmondani és meghallgatni, másokat nem,

akkor gyakorlatilag soha nem érünk ennek a dolognak a végére.

Szeretném önnek elmondani ismét,

hogy körülbelül nekünk az elmúlt időszakban három-négy

olyan forrást kellett megoldanunk az elmúlt időszakban,

amit anyagi forrásunk nem volt rá,

és ezt a kormány előteremtette.

Az első és a legfontosabb ezen a területen az,

hogy egy millió tonna gabona intervenciós felvásárlását terveztük.

Ez helyett két évig minden évben négy,

négy és fél millió tonna gabona felvásárlását kellett megvalósítani.

Ennek a költségei évente 140 milliárd forintot tettek ki,

amit a magyar költségvetés soron kívül biztosította az agrárágazat számára.

Ezen kívül 2006-ban megváltozott az elszámolás rendje az Európai Unióval.

Azaz egy adott határ napon kellett kifizetnünk a gazdákat, méghozzá forintba,

és egy adott határ napon kellett az Uniótól visszaigényelnünk a támogatásokat.

Amikor kifizettük a gazdákat,

273 forint volt az Euró értéke,

amikor visszaigényeltük a támogatást,

akkor nem ért el a 250 forintot,

ez 9 milliárd forintot tett ki.

Ezen kívül pedig 10 milliárd forintot annak a közös célnak a megoldására fordítottunk,

amivel nagyjából önök is egyetértettek,

hogy a föld alakú támogatások egy részét a rendkívül nehéz

helyzetben lévő állattenyésztő ágozatnak osztottuk ki,

elsősorban a sertéstermelőknek,

a baromfi termelőknek és különböző állatjóléti célokra.

Ezen kívül most az elszámoláskor rossz az információja,

sajnos még igen jelentős 3 millió tonna fölötti készlet van Magyarországon,

aminek a kezelését továbbra is meg kell oldanunk,

és a kitárolás és a túltárolás költségeit az Európai Unió nem hajlandó megfizetni számunkra,

ez ismét egy ilyen 7-8 milliárdos nagyságrendet tesz ki.

Ezeket a számokat összeadja messze túl,

léptünk azon a 25 milliárdon, amit ön hiányol.

Tehát a kár megoldására sem az a megoldás,

hogy nem létező pénzt kioszunk a gazdáknak,

mert ez egy elég nehéz matematikai művelet lenne a számunkra.

Nem is ezt csináljuk.

Igaza van önnek abban,

hogy 60 év óta nem látott óriási kárt szenvedtek a gazdákodók,

ezt azonnal a helyszíres,

ilyetve módom és lehetőségem volt nekem is megtapasztalni.

Elmondtam a gazdákodóknak, és megértették, hogy arra,

hogy a kiesett jövedelmüket pótoljuk,

nincs olyan biztosítási rendszer sem az Európai Unióban sem nálunk, hogy ezt megoldjuk.

Viszont elsőrendű feladatunk az ágazat túlélésének és az ültetvények gondozásának a megoldása.

A bankok már nyilatkoztak, hiszen tárgyaltunk felük,

hogy az ezévi hiteleket átütemezik.

Én a kormány elé egy hat pontból álló programot viszek szerdán, és nagyon remélem,

hogy ez eredményes lesz,

a kedvezményes hiteltől az azonnali megsegítésig.

Ezen kívül az Európai Unióval lefojtattuk az egyeztetéseket,

és nagyon bízok benne,

hogy az Európai Uniós alapból is tudunk a gazdáknak segítséget hozni.

Késlekedés nélkül mindent megtettünk,

és ezután is megteszünk azért,

hogy a nehéz helyzetben jutott gazdákon segítsünk.

Köszönöm szépen a figyelmüket!

Megkérdezem Font Sándor képviselőröt,

hogy elfogadja a miniszteri választ.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr!

Miniszter úr, ön pontosan tudja,

hogy az előzetes felbérések alapján legalább 50 milliárd forintos csak a fagykárnak a tétele.

És ön még most is kritizálja,

és kritikai visszautalással mondja el,

hogy az a 25 milliárd forint nem 25 milliárd forint,

amit önök jogtalanul nem fizette ki a gazdáknak.

Akkor viszont nem értem,

hogy ki az a Földművelésügyi és Vidégfejlesztési Minisztérium,

annak is a szóvívője, aki leszögezi, tény,

hogy 25 milliárd forinttal kevesebb lesz a kifizetés, ami amiatt van,

hogy 2005-ben közel 160 milliárd forintot fizette ki a termelőknek

az intervenció keretében felvásárolt gabonákja az agrárköltségvetés.

Milatkozzák önök 2007.

január 4-én, majd január 23-án ugyanerről tájékoztatja az MVH a népszava tudósítóját.

Miniszter úr, a kár óriási,

mi csak annyit kértünk,

hogy a gazdáktól jogtalanul elvett 25 milliárd forintot legyenek be,

szívesek belehelyezni egy kárenyhítési alapba, és a fagykárt,

jégkárt és atálykárt szenvedők részére kárenyhítésként fizessék ki,

mert ez is csak töredéke annak az összegnek,

amit remélni lehetett volna,

hogy árbevételből a mezőgazdaság kap.

Válaszát nem tudom elfogadni.