0521_1424_NRE_Lazar_Janos_Parlament_1_.wmv

Társaim most hasonló módon reagálnak-e?

Önnyi a szófrakcióvezetőjétes úr.

Igen, tisztelt elnök asszony, tisztelt országgyűlés, tisztelt miniszterelnök úr!

A közbizalomról szeretnék néhány mondatot mondani,

annak is inkább az elvesztéséről és a reménybeni megnyeréséről.

Azt gondolom, hogy ezzel szorosan összefüggésben van mindaz,

ami ma már több képviselőtársam,

illetve a miniszterelnök úr szájából elhangzott,

és pedig a rendőrség témája.

Azt föltételezzük mi fideszesek,

hogy az emberek azért bíznak az államban,

mert az államnak kell garantálni a biztonságukat.

Azt várják el a magyar államtól,

hogy garantálja a biztonságukat szociális és fizikai értelemben.

Azt gondolom, hogy ez egy normális elvárása a magyar választópolgároknak.

Nagyon szomorú az a tétel, ahova ma eljutottunk,

hiszen nagyon sok emberben kételyek merülnek föl.

Nagyon sokan érzik úgy,

hogy az állam nem védi meg őket,

hogy nincsenek biztonságban a saját hazájukban vagy a saját fővárosukban.

Az állam képviselőitől, az állam képviseletében eljáróktól azt kapják,

hogy meglopják őket, megzsarolják őket, megvesztegedésse kényszerítik,

vagy akár megerőszakolják gyermekeiket.

Ugyanez a rendőrség teszi mindezt,

amelyre miniszterelnök úr azt mondta néhány hónappal ezelőtt,

hogy lenyűgözi a szakszerűsége ennek a rendőrségnek a tevékenységét illetőleg.

Két napnak a gyümölcse,

hanem egy hosszabb folyamatnak, és ha megengednek,

akkor néhány momentumot idéznék ebből.

Azonban előre bocsájtanám, hogy itt a következmény nélküliségről van döntően szó.

Arról a morális állapotról,

amely jelen pillanatban Magyarországon uralkodik,

a kormányzat nem vállal felelősséget sem az emberekért,

sem a saját tetteiért.

Két újságíró, két fotós megverésével kezdődött tavaly nyáron,

semmilyen következménye nem lett.

Augustus 20-án az állami ünnepségen meghalt ötember, az ombudsmanok megállapították,

hogy kormányzati felelősség van,

felelősségre vonás azonban érdemi nem volt.

Folytatódott a rendőrség szeptember 18-i föllépésével,

amikor a rendőrség vezetői a kormány megtűrő magatartása

mellett nem tudták megvédeni a rendőrségi székházat,

semmilyen következménye nem lett annak ellenére,

hogy Ignácz István rendőrdandártábornak több tucatnyi oldalon keresztül részletezte,

hogy milyen hibákat követett el a rendőrség,

és előállhatott az a jogállami skandalum,

hogy két rendőri vezető,

egy fegyveres testület két vezetője vitába keveredik a sajtó előtt.

Azt állította Gergényi Péter,

hogy róla csak azért írtak rosszakat,

mert a helyére vágynak.

Ezt önök tűrték, hogy egy fegyveres testületen belül ilyen állapotok alakuljanak ki,

mint ahogy azt már nem csak tűrték, hanem támogatták is,

hogy október 23-án, ezt nyugodtan elmondhatjuk, indokolatlan, szakszerűtlen,

törvénytelen és aránytalan rendőri föllépés következzen,

amely az emberjogi szervezetek tiltakozását is kiváltotta.

Miniszterelnök úr, hogyha egy földönfekvő embert ver meg egy rendőr,

vagy ellop valamennyi pénzt,

abban nincs különbség a jogi értékelését illetve,

mind a kettő súlyos bűncselekménynek minősül.

Igen, tisztelt képviselőtársaim!

Az már csak a történetnek a szomorú oldalához tartozik,

hogy a rebisz vezető tábornoka volt az egyetlen,

aki önmaga ellen indított október 23-a után fegyelmit,

más ellen semmilyen vizsgálat nem indult,

sőt elhagyta egy rendőri vezető száját két olyan mondat,

amiért azonnali hatállyal fel kellett volna menteni.

Ez a két mondat pedig az volt,

hogy a rendőrök nem bántottak senkit,

hanem a rendőrök lábába botlottak a tüntetők,

és az azonosító jelvények leestek a rendőrökről.

Ezt önök törtéksők támogatták,

sőt kitüntetést is kapott ez az ominózus rendőri vezető.

Ezek után következtek a titkosszolgálati botrányok, majd május 14-én, egy héttel azután,

hogy egy 21 éves Miskolcilány följelentést tett a rendőrségen,

hogy öt rendőrőt megerőszakolta,

egy héttel azután még a rendőrség szóvívője azt állította,

hogy a rendőrség számára az elfogadhatatlan föltételezést,

mert öt rendőr nem ül be egyszerre egy autóba.

Napukon keresztül megpróbálták a felelősséget elhárítani, ahelyett,

hogy vizsgálatot rendeltek volna el.

Csak május 18-án az ügyészségi föllépés hatására változott meg a helyzet.

Azt szeretném megkérdezni öntől, miniszterelnök úr.

Különösképpen arra tekintettel, hogy a Fidesz,

és ebben azt gondolom sokunknak van része,

támogatta mindez ideig a határőrség és a rendőrség összevonását,

hogy ezt jelenti az önök értelmezésében a kormányzati reform, ez a modernizáció, ez a megújulás,

ez a jelenlegi rendőri struktúra és működés.

Miniszterelnök úr, én most nem fogom fölvetni az ön személyes felelősségét, bár megjegyzem,

hogyha ennyire meg volt elégedve a miniszterével, a rendőri vezetőkkel,

és mégis fölmentette őket, ezzel nem értem,

hogy akkor most miért dícséri meg őket ilyen mértékben a parlamentben,

akkor nem kellett volna őket fölmenteni,

esetleg vállalja ön egy személyben a felelősséget.

De nem erről szeretnék beszélni,

egy más dologról szeretnék, miniszterelnök úr beszélni,

és ezt minden képviselőtársam figyelmében nyomatékkal szeretném ajánlani.

Bene László és Gergényi Péter ennek az országnak köztiszteletben álló

és megbecsült rendőre volt hosszú éveken keresztül.

Nem hiszem,

hogy az öregedéssel párhuzamosan elveszítették volna a szaktudásokat és a fölkészültségeket.

Az a meggyőződésem, és ezt megfontolásra javaslom az egész országnak és az országgyűlésnek,

hogy más volt velük szemben a politikai elvárás,

mint tíz évvel ezelőtt,

és ezért teljesítettek ilyen rosszul.

Köszönöm a figyelmet.

Köszönöm szépen.