0604_1317_NRE_mikola.wmv

Fakciúvezetőjétes úr!

Tisztelt elnök asszonyt, tisztelt országgyűlés!

Örülök, hogy miniszterasszonyt újra itt látjuk,

hosszú távol lét után.

Annak is örülünk, hogy hangot váltott, népegészségügyi programról beszél.

Ugyanakkor azt kell mondjam,

hogy késő olyan mértékben rontották el az egészségügynek a szerkezeti és működésbeli átalakulását,

aminek kapcsán elkeseredett betegek, bizalmat vesztett orvosok, ellenséges érzületek,

a gyógyítás körüli közbizalomnak a megrontása kíséri az útjukat.

Végtelen várólisták alakulnak, időnként már éveket kell várni egy-egy orvosi beavatkozása,

és a kétségbeesett kórházak kiárusítják a fizetőképes keresletnek az ágyaitat.

Az intézményeknek a bezárása és a tönkremenő kórházak újabb súlyos gondokat vetnek fel,

mivel látom itt Takács Albert miniszterurat,

emlékeztetek arra még ombucmanként két héttel ezelőtt a Lipótmezőn,

az Országos Pszichiátria és Neurológia Intézetben,

amikor oponáltuk az ottani átköltöztetést, azt mondta,

nekem az a véleményem, hogy annyi bizonytalanság, nehezen átlátható,

nehezen kiszámítható ellen van a betegek elhelyezésében, máshová történő átirányításában,

hogy ez az alkotmányos visszásság gyanúját kelti.

Szeretném a ombuszmadó ritmos már miniszterként is képviselni az akkori véleményét,

és ahogy ismerem, képviselni is fogja.

Elrontották, visszavonhatatlanul elrontották, azt gondolom,

hogy radikális más irányt kell vennie,

az egészségügyi reformnak valódi reformot kell csinálni.

Már csak nosztalgikus emlékképpen él bennünk a polgári

kormánynak az ingyenes fogmegtartó kezelések terén,

az alapellátás amortizáció elszámolása terén tett intézkedése,

az egészséges nemzetért népegészségügyi program,

ami egészségpolitikát alapozhat meg,

vagy éppen a 2001 évi 107-es törvény,

ami a forrásbevonást tette lehetővé az egészségügybe.

Köszönöm szépen a figyelmet!

Köszönöm szépen!

Magyar Demokrata Fórum képviselő csoportjából Csák...