Bush Irakról és 56-ról Budapesten

Az előzetes beharangozással szemben George W. Bush nem intézett történelmi jelentőségű, újdonságot tartalmazó beszédet Európához a Gellért-hegyi Citadellánál. Az amerikai elnök inkább arra használta fellépését, hogy párhuzamot vonjon 1956 és a szabadságért Washington fogalma szerint ma harcoló népek, így az irakiak törekvései között. Bush ‚a vízumkötelezettség eltörlésére nem tett ígéretet, és itt tartózkodása alatt magyar újságíró nem tehetett fel kérdéseket.

Dátum: 2006-06-23 10:12:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=59011
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:08:27.949197, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2

Mielőtt Bush konvoja felért volna a főváros talán legszebb kilátást biztosító magaslatára, a látogatás alkalmából Budapestre érkező külföldi újságírókat már megérintette a hely történelmének ellentmondásossága. "Nem a szovjetek győzelmét hirdeti ez a szobor?" - kérdezte egyikük. "Nem kellemetlen ezt a helyszínt választani a szovjetellenes szabadságharc megünnepléséhez?" - érdeklődött másikuk, de még a helyszínen lévő magyar tudósító hosszas szobor történeti előadása után sem tűnt úgy, hogy az elnök üzenetét a világnak közvetítők képesek lennének egy nagy ívű történelmi párhuzam helytállóságának megítélésére.

Idézet Pefőtitől

Az amerikai elnök beszédírói és fellépésének megszervezői a helyszínen lévők szerint tökéletes munkát végeztek, ha a beszédének lényegi céljával többen nem is értettek egyet. Bush pódiuma a Dunának háttal, a Citadella melletti sétány szélén volt elhelyezve, így az erőd oldalában lévő televíziós kamerák úgy vehették, hogy hátterében a nézők elé tárult Budapest panorámája a budai Várral, a Lánchíddal és a Parlamenttel. A fehér házi sajtó kollégáinak szavaiból kitűnt, hogy bár sok helyre elkísérték elnöküket, ilyen pazar és hatásos díszlet előtt még nem mondott beszédet. Bush negyedórás beszédében sem fukarkodott a színes elemekkel, melyek java része a magyarok szabadságért folytatott küzdelmét, kitartását és türelmét méltatta. "A magyar tapasztalat tanulsága egyértelmű... A szabadságot késleltethetik, de nem lehet megtagadni" - szögezte le. Szót ejtett a szovjet megszállók, a kommunizmus elleni harcról, de a fasizmus elnyomásáról is, és példaként állította Magyarországot a szabadságukért ma küzdők elé. Konkrétan az iraki miniszterelnököt, az általa "elszántnak" nevezett Núri al-Málikit említette, akit egy fordulattal a magyar rendszerváltás vezető figuráival hasonlított össze. Bush beszédének talán Petőfi Sándor Nemzeti dalának angol nyelvű idézete volta csúcspontja de: a Fehér Ház ura emlékezetett arra is, hogy Kossuth Lajosnak, a demokrácia bajnokának szobra van Washingtonban.

Határozott tárgyalás

Míg a Citedallánál a látvány és a magyaroknak hízelgő gesztusok domináltak, a konkrétumokról korábban a Várban és a Parlamentben esett szó. A látogatás talán legnagyobb államférfiút teljesítményét itt tapasztalhattuk, igaz nem a vendég, hanem á vendéglátók egyike, Sólyom László részéről. Mielőtt a sajtó képviselői elhagyták volna a Sándor-palota négyszemközti találkozóra kijelölt termét, a magyar köztársasági elnök határozott mondatokkal tulajdonképpen szembesítette a szuperhatalom vezetőjét azokkal a kérdésekkel, amelyeknek Bush leginkább betudhatja nemzetközi és magyarországi népszerűtlenségét. Sólyom a vízumproblémát említette a legelső kérdések között, miután a találkozó negyedórás - biztonsági okokkal indokolt - csúszással kezdetét vette: 52 elnöki párok fotózására a Secret Service kívánságára inkább a tükörteremben, mint a Sándor-palota panorámás erkélyén került sor. Ezt követően felvetette a terrorizmus elleni harc és az általános emberi szabadságjogok biztosításának egyeztetését, az Egyesült Államok által nem ratifikált, a klímaváltozásról szóló kiotói, illetve a biodiverzitásról szóló riói egyezményt. Bush nem reagált nyilvánosan Sólyom szavaira, csak annyit mondott, hogy amerikai magyarok ezreinek üdvözletét hozta.

Marad a vítózum

Miután végzett a Várban, Bush a Parlamenthez hajtatott, ahol Gyurcsány Ferenccel találkozott, aki megmutatta neki a Szent Koronát. Ezután került sora vendég és a miniszterelnök négyszemközti megbeszélésére, ám az ezt követő tájékoztatón - amelyen a Magyar Nemzet nem vehetett részt - egyetlen sajtóorgánum sem tehetett fel kérdéseket. A zárt ajtók mögött történtekről így csak Gyurcsány Ferenc változatát ismerhette meg a közvélemény. Lapunk kérdésére a kormányfő tagadta, hogy Bush kérést intézett volna hozzá további afganisztáni és iraki magyar szerepvállalásokra vonatkozóan. Gyurcsány szerint el kell fogadni, hogy a vízumkérdés "nyögvenyelősen" halad, ám arra emlékeztetett, hogy erre az amerikai elnöknek nincs közvetlen ráhatása, csak az amerikai törvényi feltételeknek. Elismerte: a felállított vízumútiterv ellenére "nem látni az út végét".

A kormányfői találkozót követően Bush találkozott a parlamenti pártok vezetőivel is, akik az 1956-os forradalom és a demokrácia értékeinek méltatása mellett a határon túli magyarság helyzetét vetették fel. Orbán Viktor azt mondta: George Bush ismerősként üdvözölte a pártelnökök között,- hiszen mát többedszerre találkoznak. Ebben szerepet játszik az is, hogy az Európai Néppárt alelnökeként ő felel az amerikai Republikánus Párttal való kapcsolattartásért.

Megalázó procedúra

Aki manapság vízumért folyamodik az Egyesült Államokba való beutazáshoz, az olyan szokatlan és kényelmetlen procedúrákra számíthat, amely más országokba való utazás esetén elképzelhetetlen. Mindez az internetről is letölthető kérdőíven szereplő kérdésekkel kezdődik, ahol személyes adatok érthetetlenül részletes ismertetése után hasonló kérdésekre várnak választ a magyar állampolgároktól: "Abból a célból kéri-e bebocsátását az Egyesült Államokba, hogy ott olyan tevékenységet folytasson, amely megsérti az exporttilalmi szabályokat hogy felforgató, terrorista vagy más törvénytelen tevékenységet folytasson? Részt vett-e emberek üldöztetésében német náci kormány irányítása alatt vagy részt vett-e valaha népirtásban? A 10 és 20ezer forintba kerülő - 10 évre kapható - igény beadását telefonon kell egyeztetni a nagykövetséggel, amely hívás emelt díjas. Az épületbe való bejutás előtt az utcai kordonnál egy posztos magyar rendőr névlista szerint engedi be a kerítésen belülre az igénylőket, akiket bent az ablak mögül nevüket ordítva szólítják A vízumért folyamodók közül többen megalázó módon próbálják bizonyítani, hogy nem óhajtanak Amerikában maradni. A vízumigénylések valamivel több, mint 80 százalékát elfogadják az amerikai szervek ámennek az adatnak 97 százalékra kellene felhízni, hogy vízummentességet kapjon Magyarország. Emellett az Amerikába utazó magyarok 2 százalékát indoklás nélkül visszafordítják, miután megérkeztek a tengerentúlra.

Forrás: Magyar Nemzet

fidesz.hu