Alkotmányellenesek az oktatási törvények
Alkotmányos-e, amit Gyurcsány Ferenc és kormánya csinál? - tette fel a kérdést Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke a Gyurcsány-csomag felsőoktatásra és a közoktatásra vonatkozó részére utalva. Ezzel kapcsolatban a Fidesz számos komoly alkotmányos aggályt lát - szögezte le a politikus keddi sajtótájékoztatóján.
Dátum: 2006-07-11 11:44:00, eredeti URL: http://archiv.fidesz.hu/index.php?Cikk=60038
KCMDB-be feltöltve: 2024-05-05 00:13:44.444747, Feltöltő: fidesz_hu_scraper_v2
Pokorni Zoltán kifejtette: az alkotmányos kereteket feszegetik a gazdasági tanácsok új jogosítványai. Mint fogalmazott: az Alkotmánybíróság (AB) korábbi döntése alapján - a felsőoktatási intézmények autonómiájának védelme érdekében - az intézményirányító testületek helyett a lényegesen gyengébb jogosítványokkal rendelkező gazdasági tanácsok kerültek be a tavasszal elfogadott felsőoktatási törvénybe. A most benyújtott módosítási javaslat arra tesz kísérletet, hogy az alkotmányos kereteket feszegetve visszalopja a törvénybe, és az új nevet kapott testületre testálja a korábban az AB által kifogásolt jogosítványok egy részét.
A javaslat szerint - mutatott rá a Fidesz oktatási szakpolitikusa - a gazdasági tanács nyújtja be a szenátusnak többek között a költségvetést, a beszámolót, előterjeszti a fejlesztéseket. Ez azt jelenti, hogy az egyetem gazdasági irányítása a gazdasági tanácsokhoz kerül, s ezzel gazdasági ügyekben korlátozódhat az intézményi autonómia.
Másodikként a javaslat azon pontját említette Pokorni Zoltán, amely szerint "a gazdasági tanács a kincstári vagyonnal történő gazdálkodás keretében a felsőoktatási intézmény vagyonkezelésébe adott állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében hoz döntést." Az erről szóló döntést - határidő megjelölése nélkül - megküldi a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak (KVI), amelynek harmincnapos jogvesztő határidő áll rendelkezésére, hogy kifogást tegyen.
Ez azt jelenti - hangsúlyozta a politikus -, hogy a törvény az állami vagyon kezelésére létrehozott szervezet, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság hatóköréből kivonja a felsőoktatási intézményeknek vagyonkezelésbe adott vagyont, s az e fölötti rendelkezést egy kvázi társadalmi munkában dolgozó, felelősséggel nem rendelkező testületre ruházza. Pokorni Zoltán megjegyezte: e testület tagjait nem terheli vagyonbevallási kötelezettség, és nem vonatkoznak rájuk szigorú összeférhetetlenségi szabályok sem.
Magyarországon jelenleg a köztulajdon és a magántulajdon egyenjogú és egyenlő védelemben részesül - folytatta a fideszes politikus -, a törvényjavaslat szerint azonban a gazdasági tanács a kincstári vagyonnal történő gazdálkodás keretében jogosult lenne az állami vagyon elidegenítése, megterhelése kérdésében döntéseket hozni.
Pokorni Zoltán rámutatott: a Kincstári Vagyon Igazgatóság (KVI) - a kincstári vagyon elidegenítéséhez való - hozzájárulási jogát a törvényjavaslat korlátozza. Míg a gazdasági tanács döntéseinek keretfeltételeit, nem határozza meg, addig a KVI számára a mérlegelés lehetőségét időben, és jogvesztő módon korlátozza. Tekintettel arra, hogy az Alkotmány rendelkezései a köztulajdon védelme körében az állami tulajdont is oltalmazzák, az állam számára is biztosítják a tulajdonhoz való jogot, ezért a javaslat elfogadása esetén az államot ezen jogainak gyakorlásában a törvény korlátozhatja - tette hozzá.
A tandíj bevezetése nem ütközik az Alkotmányba - szögezte le a szakpolitikus -, ugyanakkor az AB korábbi döntései rámutatnak arra, hogy a tandíjnak összefüggésben kell állni a megélhetés, a tanulás költségeivel annak érdekében, hogy az ne korlátozza a felsőfokú tanulmányokhoz való képességek szerinti hozzáférés jogát.
A felsőoktatási törvény javasolt módosítása ugyanakkor nem ezt a szempontot veszi figyelembe a tandíj meghatározásakor - emelte ki Pokorni. A módosítás a képzés költségeinek meghatározott hányadát írja elő, mint beszedendő tandíjat - folytatta. Ez azzal a következménnyel jár, hogy a tandíj összege - a megélhetési és tanulási költségektől elszakadva - kiszámíthatatlan módon növekedhet.
A törvényjavaslat előírja azt is, hogy az irányadó tandíj és a hallgatók számának szorzatával kialakuló összeget a felsőoktatási intézmény mindenféleképp köteles beszedni - ismertette az oktatási szakpolitikus, majd rámutatott: ez azt jelenti, hogy a tandíjfizetés alól mentesített hallgatók tandíját a többi hallgatónak kell befizetnie. Az állam nem vállalja az általa mentesített hallgatók tandíjának kifizetését és ennek beszedése alól nem mentesíti az intézményeket sem, ugyanakkor hátrányosan megkülönbözteti a tandíjat fizető hallgatókat akkor, amikor kötelezi őket a tandíj mentes képzésben résztvevők tandíjának átvállalására.
A közoktatásról szólva Pokorni Zoltán kifejtette, hogy a közoktatásról szóló törvény módosítására benyújtott javaslat is alkotmányos aggályokat vet fel. A javaslat szerint - mondta el a politikus - minden olyan iskola, amelynek nincs nyolc évfolyama, a jövőben csak tagiskolaként működhet, amelyek megszüntethetőek lennének azon általános megkötés figyelembe vétele nélkül, miszerint, az intézkedés nem járhat aránytalan teherrel az érintettek számára.
Leszögezte, hogy a hatályos jogszabályok szerint az önkormányzatok joga, hogy döntsenek arról, hogy feladat-ellátási kötelezettségüknek milyen formában tesznek eleget. A közoktatásról szóló törvény ezen módosítása tehát súlyosan sérti az önkormányzati autonómiát - fogalmazott az oktatási szakpolitikus -, méghozzá oly módon, hogy egy kétharmados törvény szabályozását egy feles törvénnyel igyekszik felülírni. Hozzátette: kellő felkészülési idő sem áll rendelkezésre, hiszen 2006. szeptemberétől már "felírják" a hibádzó 7-8. évfolyamokat.
Az intézkedés 1.151 iskolát, azaz az intézmények mintegy harmadát, valamint az általános iskolai tanulók több mint 10 %-át érinti - hangsúlyozta.
A pedagógusok óraszámának megemelése kapcsán kifejtette, hogy a plusz négy óráért ellenszolgáltatás nem jár. A kormány tehát úgy kíván a pedagógusok számára többletmunkát előírni - emelte ki Pokorni Zoltán -, hogy azért ellenszolgáltatást, bért nem hajlandó fizetni. Csak a négy ingyenesen ledolgozott túlóra után lesz mód a további túlmunka díjazására. Mindez a régi idők kommunista szombatjait idézi - jegyezte meg. Ugyanakkor - mutatott rá -, az Alkotmány kimondja azt is, hogy" Minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének. ", így azonban - fűzte hozzá végezetül Pokorni - tömegesen fordulhatnak majd elő, ugyanis olyan esetek, amikor a díjazás nem igazodik az elvégzett munkához, illetve a munkáltató indokolatlanul tesz különbséget a munkavállalók között díjazásuk megállapításakor.
fidesz.hu